Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

dalmi bejelentés előtt kell megtörténnie. (Legf. Bír. Pkf. IV. 21196/1980. sz., BH198215. sz. 189.) 52. /. A szabadalmi oltalom, illetve a szabadalmi igény a szabadalmi leírásban levő és a rajzokban ábrázolt megoldásra vonatkozik. Ezért módosítás a leírás és a rajzok tartalmának a megváltoztatása. Nem tekinthető a bejelentés szerinti elsőbbség időpontja megváltoztatását eredményező módosításnak a szabadalmi leíráson (az igénypontok szövegében) végrehajtott olyan változtatás, amely nem érinti a leírásban levő és rajzokban ábrázolt megoldásnak a szabadalmi oltalom tartalmi feltételei szempontjából jellemző vonásait [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 6.§ (1) bek. a) pont, 40. § (1) bek., 43. § (1) bek. a) pont, 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM sz. r. 25. §J. II. Az igénypont tárgyi köre a találmány megjelölését és a szükséghez képest annak ismert elemeit tartalmazza; a jellemző rész pedig a találmány megkülönböztető ismérveit sorolja fel. Az első vagy főigénypont tartalmazza a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőket. A szabadalmi bejelentőt nem lehet arra szorítani, hogy oltalmi igényét a kiviteli példára korlátozza. Különösen vonatkozik ez a megoldásnak a rajzban ábrázolt, a leíró részben leírt olyan alakjára, amely alak független a megoldástól [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 41. § (2) bek., I—OTH—1969. sz. hirdetmény 3.1. pont]. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 945/1982. sz., BH 1984/2. sz. 57.) 53. Az oltalmazni kért megoldás nem tarthat igényt szabadalmi oltalomra, ha a korábbi megoldásoktól való eltérés csak formális, funkciójában nem új, létrehozása nem kívánt alkotó jellegű feltalálói tevékenységet (Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 2., 3.§). (Pkf. IV. 20 094/1982. sz., BH 1983/10. sz. 396.) 54. I. A fizikai műveletek révén előállított termék — mint a találmány tárgya — akkor nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a létrehozásában lényeges szerepe van a kémiai reakciónak. Nem lehet viszont valamely terméket kizárni a szabadalmi oltalomból csupán azért, mert valamelyik összetevője kémiai reakció után jött létre. II. A termék létrehozásán a terméknek mint a találmány tárgyának az elkészítéséhez szükséges műveletet (műveletsort) kell érteni, amelynek révén a termék lényeges tulajdonságai összességükben kialakulnak. A növényvédőszerkészítmény egyik összetevőjének az előállítása — még ha az hatóanyag is — nem jelenti egyben a termék mint kompozíció létrehozását, mert az előállítási műveleteknek ebben a szakában még nincsenek meg a terméknek a növényvédelmi alkalmazhatóság szempontjából nélkülözhetetlen sajátosságai. III. A vegyi úton való előállítás tényét nem a termék egyes összetevőinek létrejötte, hanem magának a terméknek mint egésznek a létrehozása tekintetében kell vizsgálni [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 6. § (1) és (3) bek., 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM sz. egy. r. 3. § (1) bek.]. I. A kutatóintézet 1978. január 27-én szabadalmi bejelentést nyújtott be az Országos Találmányi Hivatalhoz, amelynek tárgya növényvédőszer-készítményre és a készítmény hatóanyagának előállítási eljárására vonatkozó szolgálati találmány. Az 1979. november 28-án közzétett szabadalmi leírás 1. igénypontja szerint az emulgeálható herbicid készítményt az jellemzi, hogy hatóanyagként az (I) általános képlettel meghatározott vegyületet, továbbá szénhid64