Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

A kérelmező a bíróságtól kérte az elutasító határozat megváltoztatását. Számításokkal kívánta igazolni, hogy berendezése alkalmas energia önműködő előállítására, termelésére. Hajtóanyag az acélgolyó, amely a szerkezet üzeme során, munkavégzés közben nem veszít energiakészletéből. Kérelmét az első fokú bíróság elutasította. Nem fogadta el a kérelmező számításait. Végzésének indokolásában arra mutatott rá, hogy a berendezésben alkalmazott áttételnek nyomatékmódosító hatása van. Ennek a figyelembevételével a készülék által emelhető teher értéke a nyerhető hajtóerő értékével elméletileg azonos. Gyakorlatilag figyelembe kell venni a hatásrontó tényezőket (súrlódás, ütközés stb.) is, amelyek következtében a berendezés nem energiatermelő, hanem energiafogyasztó. Az első fokú bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a lánckerekes áttétel nem nyomatékmódosító, hanem sebességkiegyenlítő hatású. Állította, hogy készülékénél nem kell gördülési súrlódással számolni, mert az acélgolyók a nyomatékkosarakban és a szállítókosarakban nyugalmi helyzetben vannak. Kifogásolta, hogy berendezését elméleti tételek alapján vizsgálják. Kérte, hogy a gyakorlati megvalósíthatóság igazolása végett a Legfelsőbb Bíróság rendelje el a gép egy kísérleti példányának az elkészítését. A fellebbezés nem alapos. A rendelkezésre álló, és a Legfelsőbb Bíróság által beszerzett szakértői vélemény adatai alapján megállapítható, hogy a bejelentés tárgya a szabadalmi oltalomra nem alkalmas. 1. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény 1. §-a értelmében a szabadalmazhatóság egyik elengedhetetlen feltétele a gyakorlati alkalmazhatóság. Gyakorlatban nem alkalmazható az a megoldás, amely ellentétben áll a fizika törvényeivel. Fontos — eddig még meg nem cáfolt — általános természeti törvény az energiamegmaradás elve. A védeni kívánt szerkezetnél alkalmazott golyók mozgásánál érvényesülő kétfajta: helyzeti és mozgási energia egymással egyenlő, egyik a másikba átalakulhat, de soha nem gyarapodhat. Ezért nem lehet olyan gépet szerkeszteni, amely külső energia felhasználása nélkül folyamatos munka végzésére alkalmas lenne. Nincsen jelentősége annak, hogy elméleti számítások szerint látszólagos eltérést lehet kimutatni a járókelők félkörívén és a szállítólánc felmenő ágán keletkező nyomatékértékek között. A gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni a hatásrontó tényezőket (súrlódási veszteség, tehetetlenség, ellenállás stb.) sem. 2. A bírósági eljárásban a vitás körülmények bizonyítása azt terheli, akinek érdekében áll, hogy tényállításait a bíróság valónak fogadja el [Pp. 164. § (1) bek.]. A szabadalmi bejelentést elutasító határozat megváltoztatása iránti kérelem ügyében a kérelmező tartozik bizonyítani, hogy az oltalmazni kért megoldás alkalmas a szabadalmi oltalomra. Ezért a gyakorlati megvalósítás feltételét is a kérelmező köteles bizonyítani. A kérelmezőnek kellett volna bizonyítania, hogy a szabadalmi bejelentés időpontjában készüléke működőképes volt, hogy az elméleti ellenvetésekkel szemben a megoldás a gyakorlatban megvalósítható. A kérelmező ezt nem igazolta, saját előadása szerint nem történt meg egy konkrétan méretezett gépre vonatkozó számítások elvégzése. A kérelmező a Legfelsőbb Bíróságtól kérte a kísérleti példány gyártásának az elrendelését. Erre lehetőség nincs, az oltalmazni kért megoldás kísérleteinek nem a szabadalmazást illetve ezzel kapcsolatos bírósági eljárás során, hanem a szaba63