Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

A kérelmező a bíróságtól kérte az elutasító határozat megváltoztatását. Szá­mításokkal kívánta igazolni, hogy berendezése alkalmas energia önműködő előállítására, termelésére. Hajtóanyag az acélgolyó, amely a szerkezet üzeme során, munkavégzés közben nem veszít energiakészletéből. Kérelmét az első fokú bíróság elutasította. Nem fogadta el a kérelmező szá­mításait. Végzésének indokolásában arra mutatott rá, hogy a berendezésben alkalmazott áttételnek nyomatékmódosító hatása van. Ennek a figyelembevé­telével a készülék által emelhető teher értéke a nyerhető hajtóerő értékével el­méletileg azonos. Gyakorlatilag figyelembe kell venni a hatásrontó tényezőket (súrlódás, ütközés stb.) is, amelyek következtében a berendezés nem energia­termelő, hanem energiafogyasztó. Az első fokú bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a lánckerekes áttétel nem nyomatékmódosító, hanem sebességkiegyenlítő hatású. Állította, hogy készülékénél nem kell gördülési súrlódással számolni, mert az acélgolyók a nyomatékkosarakban és a szállítókosarakban nyugalmi helyzetben vannak. Kifogásolta, hogy berendezését elméleti tételek alapján vizsgálják. Kérte, hogy a gyakorlati megvalósíthatóság igazolása végett a Leg­felsőbb Bíróság rendelje el a gép egy kísérleti példányának az elkészítését. A fellebbezés nem alapos. A rendelkezésre álló, és a Legfelsőbb Bíróság által beszerzett szakértői véle­mény adatai alapján megállapítható, hogy a bejelentés tárgya a szabadalmi oltalomra nem alkalmas. 1. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény 1. §-a értelmében a szabadalmazhatóság egyik elengedhetetlen feltétele a gyakorlati alkalmazhatóság. Gyakorlatban nem alkalmazható az a megoldás, amely ellen­tétben áll a fizika törvényeivel. Fontos — eddig még meg nem cáfolt — általá­nos természeti törvény az energiamegmaradás elve. A védeni kívánt szerkezet­nél alkalmazott golyók mozgásánál érvényesülő kétfajta: helyzeti és mozgási energia egymással egyenlő, egyik a másikba átalakulhat, de soha nem gyara­podhat. Ezért nem lehet olyan gépet szerkeszteni, amely külső energia felhasz­nálása nélkül folyamatos munka végzésére alkalmas lenne. Nincsen jelentősége annak, hogy elméleti számítások szerint látszólagos el­térést lehet kimutatni a járókelők félkörívén és a szállítólánc felmenő ágán ke­letkező nyomatékértékek között. A gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni a hatásrontó tényezőket (súrlódási veszteség, tehetetlenség, ellenállás stb.) sem. 2. A bírósági eljárásban a vitás körülmények bizonyítása azt terheli, akinek érdekében áll, hogy tényállításait a bíróság valónak fogadja el [Pp. 164. § (1) bek.]. A szabadalmi bejelentést elutasító határozat megváltoztatása iránti kérelem ügyében a kérelmező tartozik bizonyítani, hogy az oltalmazni kért megoldás alkalmas a szabadalmi oltalomra. Ezért a gyakorlati megvalósítás fel­tételét is a kérelmező köteles bizonyítani. A kérelmezőnek kellett volna bizonyítania, hogy a szabadalmi bejelentés időpontjában készüléke működőképes volt, hogy az elméleti ellenvetésekkel szemben a megoldás a gyakorlatban megvalósítható. A kérelmező ezt nem iga­zolta, saját előadása szerint nem történt meg egy konkrétan méretezett gépre vonatkozó számítások elvégzése. A kérelmező a Legfelsőbb Bíróságtól kérte a kísérleti példány gyártásának az elrendelését. Erre lehetőség nincs, az oltalmazni kért megoldás kísérleteinek nem a sza­badalmazást illetve ezzel kapcsolatos bírósági eljárás során, hanem a szaba­63

Next

/
Thumbnails
Contents