Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

szakember megvalósíthatta (Szt. 2. §). Ez a rendelkezés természetesen nem jelenti azt, hogy csupán az oltalmazni kért megoldással teljesen azonos korábbi megoldás zárja ki az újdonságot. Nem tekinthető újnak, tehát nem szabadalmazható a megoldás akkor sem, ha annak egyes elemei oly módon ismertek, hogy ezáltal a megoldást szakember — feltalálói tevékenység nélkül — megvalósíthatta. Korábban kétségtelenül ismert volt, hogy hőmérsékleti változások hatására a vezetékrendszerekben méretváltozások keletkeznek, amelyek kiegyenlítéséről gondoskodni kell. Kiegyenlítésül ismert volt rugalmas alakváltozásra alkalmas líra vagy U alakú vezetékszakasz beiktatása két fix pont között. Lényegében a kérelmezők megoldása is ezt tartalmazza. Ennyiben tehát a megoldás valóban nem új. ' , ^vJ. A szabadalomjogi gyakorlatban kialakított elvek szerint azonban ismert elemek alkalmazásával is jöhet létre találmány, ha ezeket az ismert elemeket olyan sajátos módon használja fel, hogy ezáltal szakember által előre nem várt műszaki többlethatás következik be. a) A szabadalmi leírásból és az igénypontok szövegezéséből megállapítható, hogy a kérelmezők az egyébként önmagában ismert kompenzátort sajátos módon alkalmazták. A magasépület fővezetékének (elosztóvezetékének, gerincvezetékének) a hőmérsékleti hosszanti méretváltozásai kiegyenlítésére — a szokásostól eltérően — nem magában a fővezetékben helyeztek el két fix pont között kompenzátort, hanem az ebből leágazó, csatlakozó vezetékeket alakították ki kompenzátorként. A fővezetéknél egyetlen rögzítést alkalmaztak, ezáltal a fővezetéket nyitottá tették, így vált lehetővé, hogy a hosszanti méretváltozásokat átadja a leágazó, csatlakozó vezetéknek mint sajátos kialakítású kompenzátornak. b) A sajátos kialakítási módnak műszaki többlethatása van a kérelmezők szerint. Elsősorban olcsóbb, egyszerűbb megoldást tesz lehetővé, a kisebb keresztmetszetű leágazó, csatlakozó vezetéken a kompenzátor kialakítása egyszerűbb, olcsóbb. Másrészt áramlásrendszeri előnye is van, magába a fővezetékbe nincs kompenzátor beiktatva, amely az áramlás akadályát jelentené. Ezeket a kérdéseket azonban eddig még sem az Országos Találmányi Hivatal, sem a Fővárosi Bíróság nem vizsgálta meg. Enélkül viszont nem lehet dönteni az újdonság kérdésében. c) További kérdés, hogy a megoldás szakember számára kézenfekvő volt-e, vagy alkotó jellegű feltalálói tevékenységet kívánt. A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata szerint önmagában az a körülmény, hogy a találmányi gondolat utólag természetesnek, egyszerűnek látszik, nem zárja ki az alkotó jelleget. (Pkf. IV. 20 553/1976/2.) Lehetséges, hogy a szakmai előírások nem mindig a legkorszerűbbek, a szabadalmi bejelentés után kiadott hatósági műszaki előírás azonban arra enged következtetni, hogy a kérelmezők megoldása nem lehetett teljesen kézenfekvő. Az Országos Találmányi Hivatal újdonságvizsgálati jelentéséből megállapítható, hogy a problémát a különböző magyar és külföldi (svájci, NSZK, angol, osztrák, USA) szabadalmak lényegesen bonyolultabb eszközökkel oldották meg. Ez kétségtelenül igazolja, hogy a megoldás módja szakember számára nem volt kézenfekvő. Ezért, ha a műszaki többlethatás igazolható, az újdonság hiányát nem lehet megállapítani. Szükség van azonban a szabadalmazhatóság további feltételeinek a vizsgálatára is. Az Országos Találmányi Hivatal újdonságvizsgálója szerint pl. két57