Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

Legfelsőbb Bíróság 16. számú Irányelvében kifejtettekre is — erre akkor kerülhet sor, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét tartósan, súlyosan megnehezíti. Helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a perbeli eset folytán a művész és műtárgyai nem részesültek hátrányos megkülönböztetésben, tehát a társadalmi életben való részvétele tartósan, súlyosan nem nehezült volna meg. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az első fokú ítéletet (Legf. Bír. Pf. IV. 20 560/1983. sz., BH 198416. sz. 222.). 41. Ha a szerzői mű jogosulatlan felhasználása a felhasználónak felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell ítélni. Ezt az összeget a bíróság csak méltánylást érdemlő körülmények alapján mérsékelheti. Amikor tehát a mű jogellenes felhasználása és a felhasználó magatartásának felróhatósága megállapítható, a bíróságnak hivatalból kell a bírságot megítélni [Ptk. 86. §, 1969. évi III. tv. 53. § (2) bek.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 73311984. sz., BH 1985/6. sz. 225.) 42. I. A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. Jogosulatlan a felhasználás, ha arra jogszabály vagy f elhasználási joggal rendelkezni jogosult személy nem ad felhatalmazást [Ptk. 86. §. 1969. évi III. tv. 10. §, 9/1969. (XII. 29.) MT sz. r. 7.§ (1) bek.]. II. Más szerző művének részletét csak indokolt terjedelemben, a forrás, valamint a szerző megjelölésével lehet idézni. Minden egyes átvételnél pontosan meg kell jelölni a forrást és a szerzőt [1969. évi III. tv. 17. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Pf. I. 20 395/1981. sz., BH 1982/3. sz. 90.) 43. Ha a szerzői mű kéziratát a felhasználó indokolatlanul és nem megfelelő határidő tűzésével adja vissza a szerzőnek átdolgozásra, és a szerző az átdolgozott kéziratot megfelelő határidőben átadja, nem alkalmazható az a jogkövetkezmény, amely szerint a felhasználó a szerződéstől — a kijavítás eredménytelenségére tekintettel — díjfizetés kötelezettsége nélkül, illetőleg mérsékelt díjazás mellett elállhat [1969. évi III. tv. 29. § (2), (3) és (4) bek., 31. § (1) bek., 1/1970. (III. 20.) MM sz. r. 16. és 17.§]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 348/1982. sz., BH 1985/1. sz. 16.) 3.3. Találmányi jog 44. Nem tekinthető újnak, tehát nem szabadalmazható a megoldás, ha annak egyes elemei oly módon ismertek, hogy ezáltal a megoldást szakember — feltalálói tevékenység nélkül — megvalósíthatta. Ismert elemek alkalmazásával is jöhet azonban létre találmány, ha ezeket az ismert elemeket olyan sajátos módon használja fel, hogy ezáltal szakember által előre nem várt műszaki többlethatás következik be. — Önmagában az a körülmény, hogy a találmányi gondolat utólag természetesnek, egyszerűnek látszik, nem zárja ki az alkotó jelleget (Ptk. 76. §, 1969. évi II. tv. Lés 2. §). /. Az épületek vízellátását biztosító elosztóvezetékekben a hőmérsékleti változások hatására méretváltozások keletkeznek. Ezek kiegyenlítéséről gondoskodni kell. A legismertebb megoldás — többemeletes épületeknél általában 55