Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

Az alperes az 1983. június 13-án kelt telexen közölte a szerzők megbízottjával, hogy a szoftvert sürgősen — mennyiségi átvétel címén —• a cs-i „Egyetértés" Mgtsz-nek kell átadni. A programot tartalmazó dokumentációt a szerzők 1983. július 14-én az alperes által megjelölt helyre eljuttatták. A szerzők felajánlották, hogy az üzembe helyezést a megrendelő utasításának vétele után 72 órán belül elvégzik. A megrendelő és a teljesítés helyeként megjelölt „Egyetértés" Mgtsz között a számítógép-rendszer szállításával kapcsolatban jogvita támadt. Az alperes a szerzőkhöz intézett újabb felszólításában az üzembe helyezést sürgette. Az „Egyetértés" Mgtsz az 1984. október 2-án jegyzőkönyvbe rögzített nyilatkozata szerint az üzembe helyezést „nem tudja fogadni", mert — állítása szerint — a szoftvert nem rendelte meg az alperesnél. 77. A felperes pert indított 848 000 forint szerzői díjigény érvényesítésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte.. Nem vitatta, hogy a „mennyiségi átadás" a szerzők részéről megtörtént. Álláspontjuk lényege szerint azonban mindaddig, amíg a szerzők a szerződésben kikötött üzembe helyezésnek nem tesznek eleget, a szolgáltatást nem lehet teljesítettnek tekinteni és a díjkövetelés sem esedékes. Perbehívta az „Egyetértés" Mgtsz-t, amely azonban a perbe nem kívánt beavatkozni. A perbehívott a nyilatkozatában arra utalt, hogy volt ugyan az alperessel olyan tartalmú megállapodása, amelyben az alperes számítógép-rendszer szállítását vállalta, de ezt az alperes „stornírozta", és ezután a perbehívott közvetlenül a V-nal kötött szerződést. Az első fokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 848 000 forintot, ennek 1983. augusztus l-jétől december 31-ig járó évi 15%-os, 1984. január l-jétől pedig a kifizetésig évi 20%-os késedelmi kamatával. Kötelezte az alperest 25 440 forint eljárási illetéknek az Illetékhivatal számlájára való befizetésére. Az ítélet indokolásában kifejtett álláspontja szerint a felek között érvényes szerződés jött létre a szerzők által kidolgozott rendszer átadására. A szellemi terméket a szerzők leszállították, az üzembe helyezést felajánlották; az alperes nem zárkózhat el a jogdíj kifizetése elől azzal, hogy az üzembe helyezést nem teszi lehetővé. A Ptk. 315. § szerint, aki joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. Az alperes a saját szerződéses partnerének a magatartásáért felelős, akit perbehívott ugyan, de az beavatkozni nem kívánt. Az első fokú bíróság gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitájának tekintette a pert, és ezért a jogtanácsosi képviseleti költségről nem rendelkezett. A késedelmi kamat mértékét, valamint az eljárási illetéket is ennek megfelelően határozta meg, illetőleg rendelkezett a viselése felől. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett a kereset teljes elutasítása iránt. Kifogásolta az eljárás szabálytalanságát: szerinte az első fokú bíróság elmulasztotta a Pp. 377. §-ában írt előkészítő tevékenységet, továbbá az „Egyetértés" Mgtsz-nek félként történő perbevonását. Fellebbezésében sem vitatta, hogy a „mennyiségi átadás" a szerzők részéről megtörtént. Érdemben azzal érvelt, hogy a szerzők a szerződésben írt kötelezettségüket azért nem teljesítették, mert az üzembe helyezés nem történt meg; igényük nemcsak idő előtti, hanem megalapozatlan is. A teljesítés a szerzők magatartása miatt hiúsult meg. A felperes az első fokú bíróság ítéletének a helyben hagyását indítványozta. III. A fellebbezés a per főtárgyában nem helytálló. A felperes a 106/1985. (XII. 31.) MT sz. rendelet 10. §-ában írt törvényi fel48