Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

címmel tudósítást közölt. Az eseményeket úgy írta le, hogy Sz. S. az ajtót bezárta, majd a riporterekre támadt, az egyiknek a kezét összekarmolta. Azzal zárul a cikk, hogy a bíróság Sz. S-t „egyebek között" személyes szabadság megsértése miatt vonja felelősségre. A felperes sajtóhelyreigazítást követelt. Az alperes ezt megtagadta, a felperes a bírósághoz fordult. Az első fokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Ezt az ítéletet azonban a Legfelsőbb Bíróság ítéletével megváltoztatta, és az alperest a következő szövegű közlemény közzétételére kötelezte: „Helyreigazítás. A N. (alperes napilap) 1983. május 7-i számában az utolsó oldalon »Nem örült a riportereknek« címmel megjelent cikkében a valóság hamis színben történő feltüntetését jelenti annak elhallgatása, hogy Sz. S. üzletvezető-helyettes a bisztróban megjelent riporterek személyi adatait az igazgatóhelyettes utasítására kívánta tisztázni. Nem felel meg a valóságnak, hogy ennek során Sz. S. a riporterekre támadt és Sz. riporter kezét összekarmolta. A valóságban közte és Sz. riporter között kisebb dulakodás keletkezett amiatt, hogy Sz. S. a tőle elvett, az egyik riporter adatait tartalmazó papírtálcát próbálta visszaszerezni. Sz. kezének kisebb karmolásos sérülése eközben keletkezett. A cikk megállapításával ellentétben Sz. S. ellen nem »egyebek között«, hanem kizárólag könnyű testi sértés vétsége mellett indult büntetőeljárás a személyi szabadság megsértésének vétsége miatt." Időközben a büntető ügyben eljáró bíróság ítéletet hozott, és Sz. S. vádlottat 3 rendbeli személyi szabadság megsértésének vétségében találta bűnösnek, amiért pénzbüntetésre ítélte. Az ellene 1 rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet marasztaló rendelkezése ellen Sz. S. fellebbezett; a felmentést tartalmazó rendelkezés nyomban jogerőre emelkedett. A bűnügyben a másodfokú tárgyalásra még nem került sor. Az alperes napilap az 1983. szeptember 17-i számában tett eleget az ítéletben megállapított kötelezettségének, és az elrendelt helyreigazítást szó szerint közzétette. A közleményben azonban — a helyreigazítási idézet után — a következő szöveg is olvasható: „Magyarázatul idézünk a bíróság ítéletéből: Sz. S. vádlott ... bűnös 3 rb. személyi szabadság megsértésének vétségében. Ezért őt a bíróság — halmazati büntetésül 7000 forint pénzbüntetésre ítéli". 2. A felperes ismét helyreigazítást követelt az utóbb idézett közlemény miatt. Sérelmezte, hogy a büntető idézet közlésénél elhallgatták azt, hogy az a bűnösség megállapítása tekintetében nem jogerős, és hogy a könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól a felperest jogerősen felmentették. Az alperes a helyreigazítást megtagadta, a felperes pert indított. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy a következő közleményt tegye közzé: „Helyreigazítás. A N. napilap 1983. szeptember 17-i számában a »Nem örült a riportereknek« című cikkel kapcsolatban közölt helyreigazításhoz fűzött magyarázat nem tartalmazta, hogy az idézett ítéleti rendelkező rész nem jogerős, valamint nem tartalmazta azt sem, hogy a bíróság ugyanezen ítélete Sz. S-t könnyű testi sértés vétségének vádja alól — bűncselekmény hiányában — jogerősen felmentette." Kötelezte továbbá az ítélet az alperest 600 forint perköltség megfizetésére. 36