Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

A bíróság az általa megállapított helyreigazítás közlésére a sajtószervet határidő tűzésével kötelezi [Pp. 345. § (3) bek.]. II. A sajtóhelyreigazításra alkalmas közlemény alakját és tartalmát a törvény részletesen nem határozza meg. Csupán azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a helyreigazító közleményből ki kell tűnnie: a sérelmes közleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények [Ptk. 79. § (1) bek.]. A helyreigazító közlés akkor tölti be a rendeltetését, ha a kifogásolt közlemény yalóságsértő voltát, szükség szerint a való tényeket félre nem érthetően kifejezésre juttatja. A közlemény szövege tehát nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét. A sajtóhelyreigazítás teljesítésének ezért nem megfelelő módja az, ha a sajtó olyan megjegyzéseket fűz a helyreigazító közleményhez, amelyek a kifogásolt közlemény tartalmát erősítik meg, illetőleg a helyreigazítást elferdítik. A törvény rendelkezése szerint a helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban, azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig — ugyancsak nyolc napon belül — a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni [Ptk. 79. § (2) bek.] Nyilvánvaló, hogy a helyreigazítás csak e rendelkezés megtartása esetében érheti el a célját, fejtheti ki a megfelelő hatást. Ezért az említettektől eltérően, így pl. a „Szerkesztői üzenetek"-ben történt közlés nem tekinthető megfelelő helyreigazításnak. Ha a sajtó az általa vállalt helyreigazítást nem vagy nem megfelelő módon közölte, a helyreigazítást igénylő fél a napilap, folyóirat (időszaki lap), a Magyar Rádió és Magyar Televízió — vidéki műsoradás esetében a vidéki stúdió —, a Filmhíradó Szerkesztősége, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat (Pp. 343. §). Ha pedig az alperest jogerős ítélet kötelezi a helyreigazításra, és azt nem vagy nem megfelelő módon közölte, végrehajtás elrendelésének van helye. (BH 198415. sz.,PK435.) 19. 7. A valóságot sértheti, illetőleg a valóságot hamis színben tüntetheti fel az, ha valamilyen tényt — valamely más tényközléssel összefüggésben — elhallgatnak. Valóságsértő az a közlési mód, amely a büntető ítélet rendelkezését csak a marasztaló részében ismerteti, a felmentő rendelkezését pedig elhallgatja, noha éppen ez vonatkozik arra a cselekményre, amelyről a korábbi — helyreigazítani rendelt — sajtóközlemény szólt. II. Ha a sajtóközlemény valósághűen ismerteti a büntetőbírósági eljárásban érintettek megítélése, az olvasók tájékoztatása szempontjából lényeges tényeket, sajtóhelyreigazítást nem lehet kérni. A büntetőeljárásról szóló valósághű tájékoztatáshoz azonban büntető ítélet esetében hozzátartozik annak közlése is, hogy az első fokon hozott ítélet nem jogerős (Ptk. 79.§). 1. A Magyar Rádió két munkatársa riportot készített a vendéglátó vállalat egyik üzemegységében, amelynek Sz. S. felperes a helyettes üzletvezetője. A riport elkészülte után a személyi igazoltatással kapcsolatban a rádió munkatársai és a felperes között vita, sőt dulakodás keletkezett. Az ügyészség vádindítványában személyi szabadság megsértésének vétségével és könnyű testi sértés vétségével vádolta Sz. S-t. Az alperes napilap az 1983. május 7-i számában „Nem örült a riportereknek" 35