Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

tudósítani. Az erre vonatkozó igény a Ptk. 78. és 84. §-ai alapján érvényesíthető. (BH 198415. sz., PK434.) 17. I. Nincs akadálya annak, hogy a jogosult sajtóhelyreigazításként a saját nyilatkozatának a közlését kérje, ha abból kitűnik, hogy a kifogásolt közlemény mely tényállítása valótlan vagy tünteti fel a valóságot hamis színben [Ptk. 79. § (1) bek.]. II. Sajtóhelyreigazítási ügyben a kifogásolt tényállításokat és ezek valódiságát nem formálisan kell vizsgálni, hanem valóságos tartalmuk szerint kell értékelni (Ptk. 79. §). III. A véleménynyilvánítás önmagában nem ad alapot sajtóhelyreigazításra. A sajtóközleményben foglalt vélemény is lehetővé teszi azonban a sajtóhelyreigazítást, ha valótlan tényállításon alapul, burkoltan valótlan tényállítást fejez ki, illetőleg a valóságot hamis színben tünteti fel (Ptk. 79. §). IV. Sajtóhelyreigazítási perben a bizonyítás a sajtószervet terheli a tekintetben, hogy a közlés a valóságnak megfelel, illetőleg a közölt tényeket nem tünteti fel hamis színben [Ptk. 79. §, Pp. 342. § (2) bek., 345. § (2) bek.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 161/1983., BH 198319. sz. 354.) 18. I. Helyreigazító közleményként a jogosult a válaszlevele közzétételét is kérheti. Ha a sajtó a válaszlevelet nem közli, a jogosult a válaszlevél tartalmi körén belül a bíróságtól keresettel kérheti helyreigazító közlemény közzétételének az elrendelését. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában — a kérelem és az ellenkérelem korlátai között — belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét és ennek közlésére az alperest határidő tűzésével kötelezi. II. A helyreigazító közleményből — a maga egészét, összefüggéseit is tekintve — ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. A közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét. I. Nincs törvényi akadálya annak, hogy a jogosult sajtóhelyreigazításként a saját nyilatkozata közzétételét kérje. Ezt az igényét sajtóhelyreigazítási perben is érvényesítheti. A helyreigazító közlés szövegét a perben — a kérelem és ellenkérelem határain belül a Ptk. 79. §-ában foglaltak figyelembevételével — a bíróság a belátása szerint állapítja meg [Pp. 345. § (3) bek.]. A sértett saját nyilatkozata (válaszadása) közzétételének az elrendelése is mérlegelés körébe tartozik. Válaszlevél közzétételére különösen akkor kerülhet sor, ha a pert megelőzően is ezt követelte a jogosult a sajtótól. Nem kötelezhető a sajtó olyan nyilatkozat közlésére, amely a jogosult által érvényesített igény körében a helyreigazításhoz szükséges mértéket akár tartalmában, akár terjedelmében túllépi. Ilyen esetben, ha a jogosult közzétenni kért nyilatkozata nem megfelelő, a bíróság — ezt a közlési módot mellőzve — a helyreigazító közlemény szövegét az érvényesített jog tartalmi körén belül másként határozza meg. Ha a felek a peres eljárást megelőzően a sajtóhelyreigazító közlemény közzétételének módjával, szövegével kapcsolatban tárgyaltak, ennek tartalmát a bíróság a helyreigazítás módjának, illetőleg szövegének megállapításánál figyelembe veheti. 34