Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

léssel foglalkozik. A tojást a felperes — aki egyben a szakcsoport elnöke is — az ÁFÉSZ-szel kötött termékértékesítési szerződés alapján értékesíti. 1981 őszén a felperes tulajdonában összesen 638 db baromfi volt. A tojástermelési tevékenységgel összefüggésben a felperes az I. r. alperessel biztosítási szerződést nem kötött. S. községben 1981. november 2-án baromfipestis-járványt állapítottak meg. A járványra tekintettel a II. r. alperes — a megyei állategészségügyi és élelmi­szerellenőrző állomás — főállatorvosának kezdeményezésére a III. r. alperes — a helyi tanács szakigazgatási szerve — határozattal a községre vonatkozó teljes zárlatot rendelt el. Ezt a határozatot a helyben szokásos módon hangos­bemondó útján közzétették. A II. r. alperes főállatgrvosa elrendelte a baromfipestis elleni kötelező védő­oltást, miután a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztálya az egész megyében kötelezővé tette a háztáji baromfiállományok védőoltását. A II. r. alperes a védőoltást betanított oltókkal végeztette el. 1981. november 9-én jelentek meg a felperes udvarán T. I-né betanított oltó és H. L-né fogó. A felperes baromfiállományából azonban csak 50 db-ot oltottak be. A többi baromfi oltása elmaradt. A felperes később sem intézkedett az állomány be­oltása végett, 1981. november 22-én a felperes megbetegedést tapasztalt a ba­romfik között, állatorvost hívott, aki az elvégzett vizsgálatok után november 23-án megállapította, hogy a megbetegedést baromfipestis okozta. A II. r. alperes főállatorvosa határozattal 1981. november 23-án elrendelte a felperes tulajdonában levő 638 db baromfi leölését. A leölést a községi állat­orvos felügyelete mellett végezték el, ugyanakkor megsemmisítettek 1600 db tojást is. AII. r. alperes főállatorvosa határozatával a leölt állatokért összesen 3000 Ft kártalanítást állapított meg. A határozat szerint a felperest csupán 50 db ba­romfiért illeti meg kártalanítás, mert csak ezek voltak beoltva, 588 db barom­fiért és az 1600 db tojásért a felperes kártalanítást nem kaphat a megelőző védő­oltás elmulasztása miatt [34/1976. (IX. 29.) MT sz. r. 2. § c) pont]. A határozat tájékoztatást tartalmazott a fellebbezés lehetőségéről. A felperes fellebbezési jogával nem élt. A felperes módosított keresetében 56 920 Ft kártérítés és ennek 1982. január l-jétől a kifizetésig járó évi 5%-os kamata megfizetésére és a per­költség viselésére kérte kötelezni az alpereseket. Nem tette vitássá a leölést el­rendelő határozat jogszerűségét és a kártalanítási határozatnak azt a ténymeg­állapítását, hogy 588 db baromfi nem volt beoltva. Álláspontja szerint a II. és III. r. alpereseket azért terheli felelősség, mert a védőoltás elmulasztása nekik felróható okból következett be. A II. r. alperes mulasztása abban állapítható meg, hogy oltói nem végezték el a védőoltást, a III. r. alperes mulasztása pedig abban, hogy a zárlatot és a járványt nem tette megfelelően közzé, ezért a fel­peres a járványról nem tudott. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy a felperessel nincs jogviszonyban. A II. r. alperes arra hivatkozott, hogy a felperes eltitkolta a baromfiállomány jelentős részét, ezért nem került sor 588 db tyúk beoltására. A III. r. alperes előadta, hogy a járványt és a zárlatot megfelelően közzétette, ezért mulasztás nem terheli. Az első fokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 nap alatt 800 Ft perköltséget és az államnak külön felhívásra az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 3414 Ft kereseti illetéket. 214

Next

/
Thumbnails
Contents