Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

kőzni, és olyan bizonyítást is lehet kérni, amelyet az első fokú bíróság mellőzött [Pp. 235. § (1) bek.]. (P. törv. III. 20 34611984. sz„ BH 198513. sz. 101.) 1.8. A szerződés megszűnésének egyes esetei. Az elévülés 172. Az egyik fél tulajdonában álló telken közös építkezésre létrejött szerződés megszüntetése esetén a felek által teljesített szolgáltatások elszámolásának van helye. Ennél a nem tulajdonos szerződő fél nem része sülhet abból az értéknövekedésből, amely a másik f él tulajdonában álló telek megművelésének, illetőleg betelepítésének az eredménye [Ptk. 319. § (2) bek., 194., 195. §]. Az alperes és a II. r. felperes testvérek, az I. r. felperes a II. r. felperes házastársa. Az alperes 1974-ben 12 000 forintért megvette a perbeli 703 négyzetméter nagyságú telket. Az akkor még jó kapcsolatban levő felek úgy határoztak, hogy ezen az ingatlanon egy üdülőt építenek, és azt közösen fogják használni. Elvégezték a tereprendezést, majd 1976-ban elkezdték az építkezést. A munkák során először az alsó szint készült el, de már ennek használatával kapcsolatban is vita támadt a felek között. A felek ezért 1979. április 30-án „Megállapodás" elnevezésű magánokiratban úgy állapodtak meg, hogy az építkezéshez való hozzájárulás fejében a felperesek holtig tartó használati jogot szereznek, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint elővásárlási jogot jegyeznek be a javukra az ingatlannyilvántartásba. Ez meg is történt. Az építés nem fejeződött be, jelenleg az épület elkészültségi foka 60%-os. Az egész ingatlan forgalmi értéke jelenleg 180 000 Ft, amelyből a telekre 70 000 Ft, az épületre pedig 110 000 Ft esik. Tereprendezés és gyümölcsfák, növényzet telepítése nélkül a telek forgalmi értéke a vásárlás óta csak 18 000 Fttal emelkedett volna. A felperesek a keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a telken ráépítéssel tulajdonjogot szereztek. Előadták, hogy a telek értéke és az építkezéshez nyújtott hozzájárulás fejében hajlandók az alperesnek 50 000 forintot egy összegben megfizetni. A másodlagos kereseti kérelmükben az alperes kötelezését kérték 122 000 Ft megfizetésére, az építkezéshez nyújtott hozzájárulásuk fejében. Az alperes a kereset elutasítását, a felperesek javára bejegyzett jogok törlését kérte, és ennek fejében vállalta, hogy megfizet a felpereseknek 30 000 forintot. Az ellenkérelmét azzal indokolta, hogy az építkezéshez a felperesek semmivel sem nyújtottak többet, mint ő, már csak azért sem, mert a felperesek egy időben máshol házat építettek maguknak, amelyben ő is segített. Az első fokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 60 nap alatt fizessen meg a felpereseknek mint egyetemlegesen jogosultaknak 120 000 forintot. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Megkereste a földhivatalt, hogy a marasztalási összeg megfizetésének igazolása esetén az ingatlannyilvántartásból törölje a felperesek javára bejegyzett jogokat. Az alperest 7200, a felpereseket 540 Ft feljegyzett illeték, végül az alperest 62 000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperesek ráépítés útján való tulajdonszerzésének nincsenek meg a Ptk. 137. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételei, A felek által kötött szerződés az eredeti rendeltetését már nem tudja betölteni, 204