Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

érvényesíteni — így különösen ha az állat hibája hatvan napon belül nem volt felismerhető —, szavatossági jogait legfeljebb a teljesítéstől számított egy évig érvényesítheti. Ennek szem előtt tartásával kell az állatszavatossági igény érvényesítésére a jelen elvi döntésben foglaltakat megfelelően alkalmazni. (A Legfelsőbb Bíróság I. számú polgári és gazdasági elvi döntése a hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésének határidejéről Bfí 1982/8. sz.). 165. Az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. számú törvényerejű rendelet 4. és 5. §-a a Ptk. 232. §-ának (2) és (3) bekezdését, illetőleg 301. §-áaak (1) és (2) bekezdését akként módosította, hogy a kamat mértékét 1985. január hó 1. napjától kezdve évi nyolc százalékban határozta meg. Egyben a Ptk. 301. §-ának (2) bekezdéseként a törvénybe iktatta azt a rendelkezést, hogy ha a felek a szerződésben kamatot kötöttek ki, a kötelezett a szerződéses kamat és a késedelembe eséstől járó évi nyolcszázalékos kamat együttes összegét köteles megfizetni. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma felülvizsgálta a kamattal kapcsolatos egyes állásfoglalásait és ennek alapján az alábbiak szerint foglalt állást: 1. A többször módosított PK 50. számú állásfoglalás az alábbiak szerint módosul: Az indokolás negyedik bekezdésének első sorában a „szerint" szó helyébe a „korábban akként rendelkezett, hogy" szavakat kell iktatni. Az indokolás ötödik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az 1985. január hó 1. napján hatályba lépett 1984. évi 33. számú törvényerejű rendelet 5. §-a a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdését akként módosította, hogy a késedelmi kamat mértékét évi nyolc százalékra emelte fel, amely kamatot a kötelezett akkor is köteles fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Az említett rendelkezéseknek a Ptk. 360. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel való egybevetéséből következik, hogy a kártérítési összeg után a károsodás bekövetkeztétől kezdve az 1984. december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időre évi öt százalék, az ezt követő időre pedig évi nyolc százalék késedelmi kamat jár, s ennek megítélése az elévülési időn belül nem mellőzhető amiatt, hogy a jogosult a kártérítési követelését késlekedve érvényesítette." Az indokolás utolsó bekezdése helyébe a következő szövegű bekezdés lép: „A gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke tekintetében a 63/1983. (XII. 30.) PM számú rendeletben foglaltak az irányadók." 2. A Ptk. 301. §-ának az 1985. január hó 1. napján hatályba lépett 1984. évi 33. számú törvényerejű rendelet 5. §-ával megállapított (2) bekezdése szerint: ha a felek a szerződésben kamatot kötöttek ki, a kötelezett a szerződéses kamat és a késedelembe eséstől járó évi nyolc százalékos kamat együttes összegét köteles megfizetni. E rendelkezésre tekintettel a PK 412. számú állásfoglalással módosított PK 90. számú állásfoglalást a Polgári Kollégium azzal helyezi hatályon kívül, hogy azt az 1985. január hó 1. napját megelőző fizetési késedelmekre továbbra is alkalmazni kell. (A PK442. számú állásfoglalás, BH 198514. sz.) 166. A kötelezett késedelembe esik, ha a kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti; a jogosult érdekmúlás bizonyítása nélkül is elállhat a szer201