Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

talmazta az L r. alperes haszonélvezeti jogának törlésére irányuló megállapodásukat. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Azzal védekeztek, hogy a felek tényleges megállapodását tartalmazza az írásbeli szerződés, tehát csupán 200 000 Ft értékkülönbözet megfizetését vállalták, s azt teljesítették is. További 200 000 Ft-ot csupán elszámolási kötelezettség mellett adtak át a felpereseknek a FIK értékbecslés előtt. Az I. r. alperes haszonélvezeti jogát a 200 000 Ft biztosítása érdekében hagyták fennmaradni a felek a Zsombolyai utcai ingatlanon. Az alperesek 200 000 Ft és kamatai visszafizetése iránti viszontkeresetet indítottak a felperesek ellen. (1978. május 23.) Az első fokú bíróság a bizonyítási eljárás során igazságügyi szakértőket rendelt ki — többek között — az elcserélt lakások forgalmi értékének a megállapítása céljából. Az egymástól függetlenül készült szakvélemények (19. és 26. sorszám) 350 000 Ft, illetőleg 389 400 Ft forgalmi értékkülönbözetet jelöltek meg a Hattyú utcai ingatlan javára. Az első fokú bíróság az 1978. július 5-én meghozott ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek a felperesnek havi 10 000 Ft-os részletekben 170 000 Ft-ot és ennek 1977. január 15-től járó évi 5%-os kamatát. A viszontkeresetet elutasította, és elrendelte az I. r. alperesnek a Zsombolyai utcai ingatlanon fennálló haszonélvezete törlését. Az alpereseket egyetemlegesen 24 800 Ft perköltség megfizetésére kötelezte azzal, hogy az előlegezett szakértői költségeket a felek maguk viselik. Végül elrendelte az iratok áttételét, illetőleg megküldését az illetékhivatalhoz és az ügyészséghez. Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperesek fellebbeztek és annak megváltoztatását : a kereset elutasítását, a felpereseknek a viszontkereset szerinti marasztalását és a perköltségek viselésére kötelezését kérték. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helyben hagyására irányult. Törvényességi óvások folytán hozott legfelsőbb bírósági határozatok alapján két ízben megismételt másodfokú eljárást követő közbenső és részítéletével a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta. Megállapította, hogy az 1976. október 18-án kelt ingatlan csereszerződés érvénytelen, és ezért az eredeti állapotot kell visszaállítani. A II. r. (helyesen: I. r.) alperes haszonélvezeti jogának törlésére irányuló keresetet elutasította, és az iratokat „a pénzbeli szolgáltatások visszatérítésének tisztázása céljából az első fokú bíróságnak" visszaküldeni rendelte. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesek az 570 000 Ft értékkülönbözetet magában foglaló csereszerződést feltűnően nagy értékkülönbség címén [Ptk. 201. § (2) bek.] a Ptk. 236. §-ának (1) bekezdésében és 236. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott határidőben megtámadták. A bizonyítás eredményei alapján megállapítható, hogy a szerződésben kikötött értékkülönbözet a reális forgalmi értékkülönbözetet 180 000 Ft-tal meghaladja, s ez a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésében írt megtámadási okot megvalósító értékkülönbség. A szerződés az eredményes megtámadás folytán érvénytelen, így a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ez a főszabály, s alkalmazásának az adott esetben „semmi akadálya nincs", a felperesek most már maguk is ezt kívánják, az alperesek részéről pedig „magatartásukat is figyelembe véve, nincs olyan nyomós ok, ami az eredeti állapot helyreállítása ellen szól". Az első fokú bíróságnak kell — további bizonyítás útján — tisztáznia a szerződéskötést követően 171