Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

figyelembe olyan körülményváltozás, amellyel a feleknek az adott helyzetben ésszerű kockázatvállalás mellett számolniuk kellett [Ptk. 241. §, 86. §, 1969. évi II. tv. 17. §]. (Legf. Bír. Pf. IV. 2110511984. sz., BH 1985/12. sz. 470.) 145. A felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével az érvénytelenség oka megszüntethető. Az aránytalan előny azonban nem egyenlő minden esetben az adásvétel tárgyát képező dolog forgalmi értékét meghaladó vételárrésszel. Ha ugyanis a felek a dolog árát szabadon állapíthatják meg, akkor a forgalmi értéktől bármilyen irányban eltérhetnek. Az eltérés a szerződés megtámadására akkor vezet, ha az feltűnően nagy értékkülönbséget eredményez. Mindebből az következik, hogy az aránytalan előny kiküszöböléséhez a bíróságnak meg kell állapítania azt az összeget, amelynek vételárként való kikötése esetén még nem valósulna meg a feltűnő értékkülönbség, és az azt meghaladó vételárrész tekintendő olyan ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatásnak, amelynek visszatérítéséről rendelkezni kell [Ptk. 201. § (2) bek., 237. § (2) bek.]. AÍZ alperes 1982-ben vásárolta meg a VAZ 2101 Zsiguli—1200 típusú személygépkocsit, amelyet 1974. május 7-én állítottak forgalomba. Első tulajdonosa egy taxi-vállalat volt, ahol 1977. január 5-én kivonták a forgalomból, majd 1977. április 14-én eladták. Ezt követően három magánszemély tulajdonában volt. Az alperes a gépkocsin javításokat végzett, majd 1983 januárjában eladta azt a felpereseknek 55 000 Ft vételárért. A gépkocsi forgalmi engedélyét átadta a felpereseknek, akik ebből tudomást szerezhettek a forgalomba állítás időpontjáról, az előző tulajdonosokról és arról a tényről, hogy a forgalmi engedély 1983 áprilisában lejár. Az alperes vállalta, hogy a műszaki vizsgához szükséges munkákat elvégzi. Erre a célra átvett a felperesektől 4000 Ft-ot. Az alperes végzett is bizonyos munkákat, amelyek során a kereskedelmi forgalomban 5762 Ft értékű alkatrészt beépített. A felperesek 1983. július 5-én eladták a gépkocsit egy AFIT-szerviznek 35 700 Ft-ért, amely július 7-én 37 200 Ft-ért továbbadta. A felperesek 1983. augusztus 4-én fizetési meghagyás kibocsátását kérték az alperes ellen 8500 Ft és járulékai megfizetése iránt azon az alapon, hogy az alperes a követelt összeget a műszaki vizsgára való felkészítésre átvette, de a vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperesek a fizetési meghagyásban érvényesített követelésen felül 19 300 Ft vételár visszafizetésére kérték az alperes kötelezését: a szerződést ugyanis a szolgáltatások között mutatkozó feltűnően nagy értékkülönbség miatt és megtévesztés címén megtámadták. A megtévesztés — előadásuk szerint — abban állt, hogy az alperes a gépkocsi forgalomban eltöltött idejét hat évben jelölte meg, és elhallgatta, hogy taxiként is működött. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előbb tagadta, majd beismerte, hogy a szerződéskötés utáni időben 4000 Ft-ot felvett, amelyért viszont megfelelő szolgáltatást nyújtott. Az első fokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felpereseknek 15 nap alatt 15 400 Ft-ot és 1220 Ft perköltséget, az államnak pedig felhívásra 2000 Ft-ot. A felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította. Az első fokú bíróság nem találta megállapíthatónak a megtévesztést és arra sem látott lehetőséget, hogy az alperest a szerződés megkötése után felvett 4000 Ft vissza168