Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

Törvénysértő ezért a Legfelsőbb Bíróság óvással megtámadott határozatában, továbbá a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában elfoglalt az az álláspont, hogy az üresen álló családi házak értékesítésére vonatkozó jogszabályok alapján^ a tanácsi szervek közvetítésével létrejött adásvételi szerződés nern, támadható meg a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között mutatkozó feltűnően nagy értékkülönbség címén. A Legfelsőbb Bíróságnak tehát — amint erre a törvényességi óvás helytállóan rámutat — érdemben kellett volna elbírálnia, hogy a felek szolgáltatásai között mutatkozik-e feltűnő értékaránytalanság. 2. A rendelkezésre álló adatok elegendőek ahhoz, hogy az Elnökségi Tanács érdemben döntsön a szerződésnek a feltűnően nagy értékkülönbségre alapított megtámadása kérdésében. A perbeli ingatlan 2479 m2 (kb. 800 négyszögöl) területű, amelynek 300 négyszögöl területű részén kb. húsz éves szőlőtelepítés van közepesen gondozott állapotban. Van még az ingatlanon 3 db húszéves szilvafa, 1 db húszéves meggyfa és 1 db hatéves diófa is. A szobából, konyhából és kamrából álló, kőből épült, cseréptetős, közepes állapotban levő, 60 százalékos használtsági fokú lakóházhoz egy jó állapotban levő, cseréptetős melléképület (istálló, sertésól és tyúkól), valamint az utcafronton 14 méter hosszú, betonoszlopokra erősített drótfonatos kerítés is tartozik. A felperesek a szerződés megkötése előtt az ingatlant megtekintették, annak állapotát ismerték. A Ny-i Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat 90 000 Ft forgalmi értéket állapított meg. Ezt az értékelést a községi tanács, valamint az Országos Takarékpénztár ny-i fiókja is helytállónak találta. De az adásvételi szerződés aláírásával elfogadták azt a felperesek is. A 90 000 Ft vételárat úgy fizették ki, hogy a munkáltatótól kaptak 9000 Ft, az OTP-től pedig 81 000 Ft kölcsönt, amelyet havi 400 Ft-os részletekben kell törleszteniük. A perben meghallgatott szakértő az ingatlant 70 000 Ft-ra értékelte, s a felperesek végül is 20 000 Ft értékkülönbözet visszatérítésére kérték kötelezni az alpereseket. Az ingatlan adottságaira tekintettel megállapítható, hogy a felek szolgáltatásai között nincs olyan értékkülönbség, amely — az ingatlanforgalom sajátosságait is szem előtt tartva — feltűnően nagynak volna tekinthető, amely tehát alapot adna a szerződés megtámadására. Végső soron tehát a keresetet — mint alaptalant — el kellett utasítani, mint ahogyan ezt a másodfokú bíróság tette. De nem azzal az indokolással, hogy a feltűnően nagy értékkülönbségre alapított megtámadás lehetősége kizárt, hanem azzal, hogy az adott esetben a felek szolgáltatásai között nincs feltűnően nagy értékkülönbség. Mindezek folytán az Elnökségi Tanács a Legfelsőbb Bíróság határozatát hatályon kívül helyezte, a megyei bíróság ítéletét pedig hatályában fenntartotta annak megállapításával, hogy az ítélet indokolása törvénysértő (Eln. Tan. P. törv. 20 16911984. sz., BH 1985/1. sz. 16.). 144. /. Önmagában a találmányi díj magas összege nem jelent a hasznosítási szerződés megtámadására alapot adó feltűnő értékaránytalanságot. A találmányi díjat a vállalati hasznos eredmény arányában kell megállapítani, mérlegelve — egyebek mellett — a találmány műszaki színvonalát is [Ptk. 201. § (2) bek., 237. § (2) bek., 86. §, 1969. évi II. tv. 9. § (4) bek.]. II. A találmány-hasznosítási szerződés bírósági módosítását illetően nem vehető 167