Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

kizárólag az általa megfizetett lakáshasználatbavételi díj visszatérítése erejéig érvényesítheti igényét. A megyei bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét részben: a marasztalás összegének 21 600 Ft-ra és késedelmi kamataira való leszállításával — az alperes perköltség fizetésre kötelezésének mellőzésével — megváltoztatta [Szekszárdi Megyei Bíróság Pf. 20 693/1982. sz., BH 1983/12. sz. 489.]. 138. Feltűnő értékaránytalanság miatt érvénytelen szerződést — az aránytalan előny kiküszöbölésével — a bíróság csak akkor nyilváníthatja érvényessé, ha a szerződés egyéb — el nem hárítható — okból nem érvénytelen [Ptk. 237. § (2) bek., 201. § (2) bek., P. törv. I. 20 584/1982., BH 1983/5. sz. 194.] 139. I. A szerződésekbe vetett bizalom fenntartása és a forgalom biztonsága egyaránt megkívánja, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között a szerződés megkötésének időpontjában fennálló értékkülönbség csak akkor vezessen a szerződés sikeres megtámadására, ha az értékkülönbség valóban feltűnően nagy. Ha a piaci forgalom jelentős értékbefolyásoló hatása miatt a dolog — pl. a kiutalásos forgalomban nem kapható kedvelt típusú gépkocsi — forgalmi értéke nehezen állapítható meg, fokozott jelentőséget kell tulajdonítani a felek között szabadon kialkudott vételárnak [Ptk. 201. § (2) bek.]. II. A megtámadási jognak a törvényben megszabott határidő után viszontkeresettél történő érvényesítése csak kifogásként vehető figyelembe, amely kizárólag a keresettel szemben való védekezést szolgálja, ezért eredményessége esetén legfeljebb a kereset elutasítására vezethet [Ptk. 236. § (3) bek., Pp. 147. § (1) bek.]. A felek 1982 februárjában írásbeli adásvételi szerződést kötöttek, amellyel a felperes 70 000 forint vételárért eladta az alperesnek Peugeot 204 Combi típusú használt személygépkocsiját. A szerződéskötéssel egyidejűleg a vevő 55 000 forintot kifizetett, és kötelezte magát arra, hogy a fennmaradó 15 000 forintot legkésőbb 1982. április 14-ig egy összegben megfizeti. Az alperes e fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes keresetében 15 000 forint vételárhátralék, kamatok és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes azzal védekezett, hogy a felek megállapodása szerint a felperes 15 000 forintra nem tarthat igényt, ha a gépkocsi hibáinak kijavítása ilyen vagy ennél magasabb költséget igényelne. Hivatkozott továbbá arra, hogy a gépkocsi nem ér annyit, amennyiért megvásárolta, ezért azt kérte, hogy a bíróság „a gépkocsi vételárát szállítsa le", s ezt az igényét kifogás formájában érvényesítette. Az első fokú bíróság a szerződéskötés körülményeivel kapcsolatban tanúkat hallgatott ki, majd szakértőt rendelt ki a gépkocsi műszaki állapotának és szerződéskori forgalmi értékének megállapítása céljából. Az ügyben kirendelt igazságügyi gépjárműszakértő megállapította, hogy a gépkocsi 1973-as modell, az 1981-ben végrehajtott motorcsere alkalmával azonban 1970-es évjáratú motort szereltek be. Az ún. értékcsökkenési számítást az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet 1. számú Módszertani Levele alapján vezette le, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gépkocsi forgalmi értéke 53 500 forint. Utalt arra, hogy keresett márkájú gépkocsiról van szó, azonban a jármű életkora jelentős futásteljesítménye miatt és azért, mert az adásvételkor 161