Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

POLGÁRI JOG I. A Polgári Törvénykönyv bevezető rendelkezései I. LA másik fél felróható magatartására az is hivatkozhat, aki maga sem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Ptk. 4. § (4) bek.]. II. Kölcsönös kártérítési igények elbírálása szerződésen kívüli vétkes károkozás esetén [Ptk. 339. § (1) bek.]. A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 14 000 forint és kamatai erejéig. Előadta, hogy az alperes őt bántalmazta, ennek következtében 1978. február 1-től 10-ig kórházi kezelés alatt állott, ezt követően pedig március 12-ig keresőképtelen volt. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperes azzal védekezett, hogy a tettlegességnek a felperes volt a kezdeményezője. Előadta, hogy a verekedés során ő maga is megsérült, és 5000 forint keresetvesztesége volt. Ezen összeg erejéig viszontkeresetet emelt a felperes ellen. A járásbíróság az alperest arra kötelezte, hogy a felperesnek 1700 forintot, ennek 1979. március 6-tól járó évi 5%-os kamatát és 300 forint részperköltséget megfizessen. Ezt meghaladóan a felperes keresetét, az alperes viszontkeresetét pedig teljes egészében elutasította. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A végzés indokolásában a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy az első fokú bíróság a tényállást nem kellően derítette fel. Tisztázni kell a tettlegesség körülményeit, meg kell állapítani a kármegosztás arányát, tisztázni kell mindkét fél kárának összegét, és a megállapítandó kártérítési arányra figyelemmel kell dönteni. Az új eljárás során a járásbíróság meghallgatta személyesen a peres feleket, tanúbizonyítást folytatott le, majd a keresetet és a viszontkeresetet is elutasította. Az ítélet indokolása szerint a bizonyítási eljárás nem adott kellő és megnyugtató bizonyítékot arra, hogy a perbeli veszekedésnek ki volt a kezdeményezője. Mindkét fél hibás volt a bekövetkezett verekedésért, ezért a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy saját felróható magatartásukra figyelemmel előny szerzésére egymással szemben nem jogosultak [Ptk. 4. §-ának (4) bekezdése]. A járásbíróság ítélete fellebbezés hiányában jogerős lett. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése kimondja, a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. Téves a járásbíróságnak az az álláspontja, hogy miután a károkozás mindkét 11