Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

a megváltási ár összegét nem fizeti meg, és azt tőle be sem lehet hajtani (BH 1975. sz. 496.). Az iratokból megállapítható, hogy a járásbíróság a jogerős ítéletet 1981. július 31. napján megküldte a földhivatalnak. Az is megállapítható, hogy a felperes (a végrehajtást kérő) 1981. augusztus 19-én iktatott kérelme szerint az alperes ellen végrehajtási lap kiállítását kérte, mert az „adós teljesítési kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget". Mindezekre tekintettel a járásbíróság akkor rendelkezett volna helyesen, ha az ingatlan tulajdonjogának bejegyzését arra az időre tette volna lehetővé, amikor az alperes igazolja a megváltási ár teljes megfizetését. Abban az esetben, ha az alperes tulajdonszerzését a jogerős ítélet alapján az ingatlannyilvántartásba bejegyezték, a megismételt eljárásban az lenne a legcélszerűbb megoldás, ha a bíróság az alperest terhelő — és időközben teljes öszszegében lejárttá vált — megváltási ár megfizetésének biztosítása érdekében jelzálogjog bejegyzését rendelné el a felperes javára. így hatályban maradhatna az alperes javára szóló tulajdoni bejegyzés, mert a felperesi követelés kielégítése ilyen módon is kellően biztosítottá válna. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletének a teljesítés módjára vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte és ebben a keretben a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (P. törv. I. 20 99811981. sz., BH 198216. sz. 238.). 103. Közös tulajdon megszüntetése esetén a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét csak megfelelő ellenérték fejében adhatja egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába. A megfelelő ellenérték meghatározása a bíróság feladata. Ennek érdekében fel kell derítenie a közös tulajdon tárgyának mindazokat a jellemzőit (így elsősorban annak fogalmi értékét), amelyek együttes mérlegelésével alakíthatja ki a döntését [Ptk. 148. § (2) bek.]. (P. törv. I. 20 68111984. sz., BH 198515. sz. 186.) 104. /. A közös tulajdon megszüntetése során elsődlegesen az egyébként műszakilag elkülöníthető ingatlan természetbeni megosztására kell törekedni, feltéve, ha e megosztási mód alkalmazása nem jár jelentékeny értékcsökkenéssel, vagy nem gátolja a rendeltetésszerű használatot. É feltételek megvalósulása érdekében alapos körültekintéssel kell kielégíteni mindazokat az igényeket, amelyek kielégítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megosztott ingatlanrészek, illetőleg az önállóvá vált ingatlanok valóban alkalmasak legyenek a rendeltetésszerű használatra [Ptk. 148. § (3) bek.]. II. Telki szolgalmi jognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéséhez vázrajz is szükséges, amelynek a jogszabályban meghatározott adatokat kell tartalmaznia [2711972. (XII. 31.) MÉM sz. r. 87. § (1) és (2) bek.]. (P. törv. I. 20 300/1982. sz., BH 1982/12. sz. 508.) 105. I. Lakott épületen fennálló közös tulajdon megszüntetése úgy, hogy a bennlakó tulajdonostárs illetőségét térítés ellenében a lakásban lakó nem tulajdonostárs kapja meg, csak akkor rendelhető el, ha a bent nem lakó tulajdonostárs ebbe beleegyezik [Ptk. 148. § (2) bek., PK 10. sz.]. II. Tulajdoni arányok megváltoztatásáról szóló ítélet rendelkező részéből az ingatlannyilvántartásban történő átvezetésre, illetve illetékkiszabásra alkalmas 116