Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

korlátozó jogszabályok rendelkezéseibe [Ptk. 148. §, 3111971. (X. 5.) Korm. sz. r. 3. és 7. §, 25/1971. (X. 5.) ÉVM—IM sz. r. 1. és 8. §J. (P. törv. I. 20 10111981. sz., Bfí 198214. sz. 137.) 100. A közös tulajdon megszüntetésének egyik szóba jöhető módja az ingatlan értékesítése. Ez azonban nem történhet oly módon, hogy a bíróság a tulajdonostársakat adásvételi szerződés megkötésére kötelezi. A közös tulajdon értékesítés útján történő megszüntetése a bíróság által elrendelt árverés útján történik, amelynek kapcsán az árverési feltételeket a bíróság állapítja meg [Ptk. 148. § (3) bek.]. A felperes és az I. r. alperes közös tulajdonában van fele-fele arányban az az ingatlan, amelyen a II. r. alperes haszonélvezeti joggal rendelkezik. A közös tulajdont az első fokú bíróság úgy szüntette meg, hogy kimondta: az ingatlant a felperes és az I. r. alperes tartoznak legalább 4 000 000 forint vételárért közösen értékesíteni. Ha az I. r. alperes e kötelezettségének nem tenne eleget, nyilatkozatát az első fokú bíróság ítélete pótolja. Az ítélet szerint az adásvételi szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő a vételárat 30 nap alatt egy összegben tartozik kifizetni, mégpedig úgy, hogy abból 1 000 000 forintot a II. r. alperesnek, a fennmaradó összeget pedig fele-fele arányban a felperesnek és az I. r. alperesnek kell fizetni. A bíróság kimondta, hogy a vevő a vételár kifizetése után tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg jogosult a II. r. alperes haszonélvezeti jogának törlését is kérni, a II. r. alperes pedig ezt tűrni köteles. A bíróság ezen túlmenően az I. r. alperest 50 000 forint perköltség, valamint a felperes által le nem rótt 90 000 forint kereseti illeték megfizetésére is kötelezte. Az első fokú bíróság ítélete ellen az L r. alperes jelentett be fellebbezést. Előadta és igazolta, hogy ingatlanilletőségét felajánlotta a Hazafias Népfrontnak; a felajánlás elbírálása jelenleg is folyik. Ennek megfelelően kérte a tulajdonközösségnek az ingatlan természetbeni megosztása vagy társasház-tulajdonná való átalakítása útján történő megszüntetését ahhoz képest, hogy a Hazafias Népfrontnak melyik forma lesz kedvezőbb. A fellebbezés a következők szerint alapos. A Ptk. 148. §-ában foglalt rendelkezések szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Erre azonban a per adatai szerint a műszaki megosztás kizártsága miatt nincs lehetőség. Ugyanígy kizárt a per jelenlegi állásában az ingatlannak az egyik tulajdonostárs tulajdonába adása, már csak azért is, mert az adatok szerint a felperes a megváltásra nem képes, de a magához váltást a perbeli nyilatkozatok lényegi tartalma szerint az I. r. alperes sem kéri. A közös tulajdon megszüntetésének szóba jöhető módja ezért az ingatlan értékesítése. Ez azonban a kialakult gyakorlat alapján nem történhet oly módon, hogy a bíróság a tulajdonostársakat adásvételi szerződés megkötésére kötelezi, s lígy rendelkezik, hogy valamelyik tulajdonostárs szerződési nyilatkozatát ítéletével pótolja; szerződéskötési kötelezettség ugyanis a jogalanyokat — ide nem tartozó kivételektől eltekintve — nem terheli. Az ilyen ítéleti rendelkezés egyébként végrehajthatatlan is. A közös tulajdon értékesítés útján történő megszüntetése a bíróság által elrendelt árverés útján történik, amelynek kapcsán az árverési feltételeket a bíróság állapítja meg. Tévedett ezért az első fokú bíróság, amikor a feleket arra kötelezte, hogy adásvételi szerződés megkötésével szüntessék meg a közös tulajdont. Minthogy pedig a megalapozott döntés meghozatalához a bizonyítási 114