Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

által elvégzett szerelési munkálatokat is figyelembe véve — pontosan milyen további munkálatokat kell elvégezni ahhoz, hogy a birtoksértés megszűnjék. b) Meg kell állapítani, hogy megfelelő műszaki (szigetelési és egyéb) munkálatok megvalósítása mellett milyen egyéb intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a sérelmes helyzet megszűnjék. c) Ha a gépzene további hangszigetelés ellenére is felhallatszik a lakásba a készülék teljes hangerőre állítása esetén, a gépzene szolgáltatástól el kell tiltani az alperest az este 22 órától reggel 6 óráig terjedő időre. d) A gépkocsik megállásával kapcsolatos döntés meghozatala kizárólag államigazgatási hatáskörbe tartozik. Az a körülmény, hogy az épület előtti gépkocsiparkolás zajjal jár, önmagában ügydöntőnek nem tekinthető a nyitva tartás lehetőségének az elbírálásánál. e) A fentebb kifejtett szempontok szerint lefolytatandó bizonyítás alapján megállapítandó tényállástól függően dönthet az első fokú bíróság abban a kérdésben, hogy a zavarástól mentes állapot meghatározott munkálatok mellett megoldható-e vagy pedig az éjszakai üzemeltetés teljes eltiltására van szükség. Ez utóbbi esetben azonban nem a nyitva tartási időt kell megállapítani, hanem el kell tiltani a birtoksértőt a birtokháborítást jelentő tevékenységtől, amint ezt a Legfelsőbb Bíróság ideiglenes intézkedése is tartalmazza. f) Az I. és II. r. alperes vonatkozásában az első fokú bíróság ítéletének meghozatala idején közös kötelezettségről kellett határozni az egységes pertársaság szabályai szerint. A fellebbezési tárgyalás során történt tényállásváltozás következtében a zavarás megszüntetése az I. r. alperesnek a kötelezettsége, mert közte és a II. r. alperes között a jogviszony megszűnt, és a II. r. alperes a zajt okozó tevékenységet nem folytatja. Ha tehát a felperes a per újabb tárgyalása során is fenntartaná keresetét a II. r. alperessel szemben, a változott tényállásra tekintettel már nincsen szó olyan közös kötelezettségről, amely csak egységesen bírálható el. A birtokháborításnak az I—II. r. alperes részéről történt elkövetése bizonyított, de a változott helyzetre tekintettel a birtokháborító tevékenységet folytató I. r. alperes kötelezhető a zavarás megszüntetésére. g) A felek fellebbezési költségét a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (4) bekezdés alapján megállapította, de ennek viseléséről az első fokú bíróságnak kell határoznia. 6. A felperes a fellebbezési eljárás során ideiglenes intézkedés meghozatalát kérte. Ez a kérelem alapos. A Pp. 156. §-ának (3) bekezdése alapján a bíróság a felperes kérelmére — ha sürgős szükség forog fenn — az igény jogosságának valószínűsítése esetében ideiglenes intézkedéssel elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a birtoklás zavarásának a megszüntetését. Az eset körülményei a huzamos idő óta fennálló zavarás megszüntetését indokolják. A fellebbezési tárgyalás adatai valószínűsítették azt, hogy ez a sérelmes helyzet — az I. r. alperes által végeztetett munkálatok ellenére — sem szűnt meg. Annak megállapításához pedig, hogy a kereseti igény a nyitva tartástól való eltiltás nélkül megvalósítható-e, további bizonyításra van szükség. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 156. §-ának (3) bekezdése alapján ideiglenes intézkedéssel úgy határozott, hogy az I. r. alperest este 22 órától reggel 6 óráig eltiltotta az üzlet nyitva tartásától. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 023/1984. sz., BH 198519. sz. 344.) 108