Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

ság részéről van-e lehetőség a szerződéses rendszerben üzemelő üzlethelyiség nyitva tartásának a korlátozására. A felek közötti jogvita érdemi elbírálása szempontjából az alábbiaknak van ügydöntő jelentősége. Valamely vendéglátóipari egységnek, szórakozóhelynek az idegenforgalommal és általában a városi élettel összefüggő éjszakai üzemben tartási lehetősége, az üzemben tartáshoz fűződő egyébként indokolt érdekek nem adnak alapot arra, hogy ez a tevékenység a lakosság életfeltételeit (amelyek közé tartozik a megfelelő éjszakai nyugalom biztosítása is) károsan befolyásolja. Az ilyen következményekkel is járó tevékenység sérti a települési környezetet. [Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény 38. §-ának (1) bekezdése.] A tulajdonos, illetve a tőle származó jog alapján használó személy a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné (Ptk. 100. §-a). Ipari, kereskedelmi tevékenység folytatására és ezzel összefüggően az üzlethelyiség nyitva tartására vonatkozó jogosultság sem jogosít senkit arra, hogy ezzel a tevékenységével szomszédait szükségtelenül zavarja. Az előzőekből következik, hogy valamely ipari, kereskedelmi tevékenységet csak a települési környezetet, a lakossági életfeltételeket károsan nem befolyásoló módon, mások birtoklásának (a perbeli esetben lakáshasználatának) a zavarása nélkül lehet folytatni. Ha tehát az üzlet nyitva tartása esetén a zavarás más módon nem küszöbölhető ki, nem kizárt az éjszakai nyitva tartástól való eltiltás sem. Ebben a kérdésben azonban további bizonyításra van szükség. A zaj vizsgálati műszaki szakértői vélemény az éjszakai üzemeltetés megszüntetését a zaj kiküszöbölésének egyik, de nem kizárólagos módjaként említi azzal, hogy komplex műszaki eszközökkel és egyéb intézkedésekkel a zaj csökkentése megoldható. Megfelelő szaktervezéssel és kivitelezéssel lehet megoldani a helyiségek, nyílászáró szerkezetek, ventilátorok, hangerősítő berendezés által okozott zaj csökkentését. Külön kiemeli a szakvélemény az udvari WC helyiségek ablakainak nyithatatlanná tételét és ott megfelelő zajtalan szellőzés biztosítását. Felsorolja azokat a nem műszaki jellegű javasolt intézkedéseket is, amelyek szükségesek a zavarás megszüntetéséhez. Az első fokú bíróság eltérő jogi álláspontja következtében nem folytatott le kielégítő bizonyítást, és a per eddigi adatai alapján megalapozatlan az a megállapítása, hogy nyitva tartás esetén az okozott sérelem nem szüntethető meg. Az I. r. alperes által a jogerős ítélet meghozatalát követően végzett munkálatok a birtokháborítás korábbi elkövetésének a tényén nem változtatnak ugyan, de az elvégzett munkálatokkal kapcsolatban is további bizonyítás szükséges annak felderítésére, hogy a szigetelés milyen mértékű és minőségű, mennyiben alkalmas a zaj megszüntetésére. A kifejtettek szerint a bizonyítási eljárásnak nagy terjedelmű kiegészítésére van szükség, ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. 5. Az új eljárás során az első fokú bíróságnak a következőket kell szem előtt tartania. a) A per újabb tárgyalása során a szakértőket fel kell hívni arra, hogy a szakvéleményüket egészítsék ki, adjanak véleményt arra, hogy — az I. r. alperes 107