Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

és a tárgyalásokon való képviselettel kapcsolatos készkiadásokkal 2500 Ft. költsége merült fel. Az összegszerűség részben bírói mérlegeléstől függött, de a felperes követelése aránytalanul túlzott volt. Ezért a felperesnek részperköltség fizetésére kötelezése törvényes. A másodfokú eljárásban az alperes lett túlnyomórészben nyertes. így a képviselettel kapcsolatos munkával arányban a Legfelsőbb Bíróság másodfokú részperköltséget állapított meg az alperes javára. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 090/1979. sz., BH 1981/10. sz. 403.) 17. A találmányi díj a feltaláló alkotó jellegű szellemi teljesítményének a munkabéren felüli külön elismerése. Ezért a feltaláló csak azután a megoldás után tarthat igényt díjazásra, amely alkotó jellegű, találmányi szintű. Azt kell tehát vizsgálni, hogy a szabadalmi oltalom körébe tartozó tényezők milyen előnyt jelentenek a hasznosító számára, milyen eredmény vezethető vissza a találmányi megoldás alkalmazására, illetőleg milyen egyéb olyan tényező játszik közre az eredmény kialakításában, amely kívül esik a találmány díjazásának alapját jelentő találmányi oltalom körén. A feltalálói díj alapja minden esetben a találmány alkalmazásával elért hasznos eredmény. Eszmei díjazásra a pénzben ki nem mutatható, pénzben Ki nem számi iható hasznos eredmény alapján kerülhet sor, az ezzel kapcsolatos összes körülmény gondos mérlegelésével [Ptk. 86. §, 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. r. 2. § (1) bek. a) pont, 3. §]. I. A felperes — mint az alperes főmérnöke — megalkotta a „Mérőcella sztatikus erőhatások, különösen vasúti járművek feltámaszkodási reakcióerőinek mérésére" című szolgálati találmányt. Ezt az alperes 1962. május 4-én az Országos Találmányi Hivatalhoz szabadalomként bejelentette, és a megoldásra szabadalmat kapott. A szabadalom által védett megoldás alkalmazásával az alperes 157 berendezést gyártott és használt fel a saját üzemi tevékenysége során. Ezen kívül az alperes eladott a külföldi vasút részére 1978-ban 15 db mérőcellát, a szabadalom alapján készített mérőberendezésekkel ellenérték fejében méréseket végzett a Gy.-i Gépgyár, valamint a K.-i Vállalat részére. A felperes — más újítótársak részvételével — a találmányhoz kapcsolódó több mérési eljárást dolgozott ki, amelyeket újítási javaslatként az alpereshez külön benyújtott, és amelyek után az újítási díjat megkapta. Az alperes 1977. január 5. napján a perbeli szolgálati találmány díjazására nézve szerződéstervezetet készített, amely szerint a felperest a találmány után összesen 400 000 Ft egyszeri eszmei feltalálói díj illeti meg. Ezt a szerződést a felperes azzal a véleményeltéréssel írta alá, hogy 400 000 Ft-ot meghaladó összegű díjazásra tart igényt. A felajánlott 400 000 Ft-os t összegű feltalálói díjat az alperes kifizette a felperesnek, aki azt jogfenntartással vette át. Az alperes által a saját üzemkörében felhasznált berendezéseken kívül történt egyéb belföldi és külföldi értékesítéssel kapcsolatos díjazás kérdésében a felek egymás között peren kívül elszámoltak. A találmány műszaki-szellemi színvonala a hasonló jellegű szabadalmakhoz viszonyítva az átlagosnál magasabb. A, felperes sok éven át foglalkozott a probléma megoldásával, a találmány az alperes fontos igényét elégíti ki. Az alperes a találmány szerinti berendezéseket a vasúti kocsik kerékterhelésének a mérésére használja. A vasúti járművek futásbiztonsága szempontjából ugyanis jelentősége van annak, hogy a jármű súlya miként 61