Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

5. Az első fokú bíróság az ügyben szakértőt hallgatott meg, de tévesen vizsgálta azt, hogy a gép elkészítéséhez milyen munkák elvégzésére volt szükség. Azt kellett volna vizsgálni, hogy a felperes a kísérleti szerződésektől függetlenül alkotta-e meg a perbeli találmányt. Ebből a célból össze kell vetni az újítást és a szabadalmi leírást. A, perben a szakértő azt adta elő, hogy az újítási javaslat elvi megoldást nem taltalmaz csak azt, hogy szükség esetén az újító a csomagológépet el fogja készíteni. Nem vette azonban a szakértő figyelembe az újítás 1966. december 4-én kelt kiegészítését, amely már a vibrációs megoldásra is utal. Ezért véleménye hiányos. Szükség lenne a felperes személyes meghallgatására Vés mindazoknak a tanúkihallgatása útján tisztázni, akikkel a felperes a javaslatáról beszélt, hogy a kísérleti szerződésektől függetlenül a felperes milyen megoldást alakított ki. Elsősorban annak a négy dolgozónak a tanúkihallgatására van szükség, akikkel a felperes az első kísérletekét végezte, annak a megállapítása végett, hogy a megoldás a kísérletek során keletkezett-e, vagy már kész megoldást valósítottak meg. Szükség lenne tanúként kihallgatni azokat a vállalati alkalmazottakat is, akik kísérletre elfogadták az újítási javaslatot, annak a tisztázása végett, hogy valójában milyen megoldást fogadtak el újításként. Mindezeknek az adatoknak az alapján tud csak a szakértő állást foglalni abban a kérdésben, hogy a perbeli megoldás a kísérleti szerződés szerint végzett munka során vagy attól függetlenül jött létre. 6. Az első fokú bíróság nem tisztázta összegszerűen a felperes követelésének a jogosságát. Lehetőség szerint a felek egyező előadása alapján kell megállapítani az alperes által a perbeli szabadalommal kapcsolatban felvett hasznosítási díj összegét és az általa a felperes részére kifizetett feltalálói díj pontos összegét. Tisztázni kell, hogy a két összeg különbözetéből az alperes milyen összeget fordított a szabadalom fenntartására és a hasznosítással, értékesítéssel kapcsolatos költségekre (piackutatás, ügyletkötés stb.). Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a szükséges nagyterjedelmű bizonyítás lefolytatása végett hatályon kívül helyezte az első fokú bíróság ítéletét és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hoztalára utasította. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 003/1980. sz., BH 1981/4. sz. 141.) 15. í. A szolgálati találmány feltalálóját a munkáltató köteles díjazni. A szabadalmas köteles feltalálói díjat fizetni arra az időre, amely alatt a szabadalom feletti rendelkezési jog megilleti. Mentesül a díjfizetési kötelezettség alól az időponttól kezdve, amikor a szabadalmat a feltalálóra átruházza [1969. évi II. tvr. 9. §, 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. r. 1. § (1) és (3) bek.]. II. Szolgálati találmány esetében a találmányi díj iránti igény — az értékesítés bármilyen formája esetében — a munkáltatóval szemben érvényesíthető. A találmányra jogot szerző az értékesítési szerződésben a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja, ebben az esetben azonban a jogct szerző félnek kell a feltalálóval díjazási szerződést kötnie [45/1969. (XII. 28.) Korm, sz. r. l.§(4) bek.]. III. Ha a munkáltató nem saját vállalkozásában hasznosítja a találmányt, 53