Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

A 7/1972. (X. 28.) IM számú rendelet 18. §-a értelmében a perköltséget a Hírlapkiadó Vállalat részére kell megfizetni, mert a napilap nem önálló jogi személy. (Legf. Bír. Pf. I. 20 409/1981. sz., BH 1981/10. sz. 402.) 10. A sajtóhelyreigazítási eljárás személyiségvédelmi eszköz, a sajtóhelyreigazítás követelése személyhez fűződő jog. Sajtóhelyreigazítást jogi személy csak akkor kérhet, ha a kifogásolt tényállítások a jogi személy tevékenységét érintik, a közlemény kifejezetten a jogi személyre utal. 11. Az ügyvédeket ért sérelem esetén közérdekből az igazságügy miniszter indíthat sajtó-helyreigazítási eljárást [Ptk. 79. §, 85. § (1) bek., Pp. 342. 343. §]. I. Az Ország Világ című hetilap az 1979. február 7-i számában cikket közölt ,,Sokan nem tudják — ház, ház, társasház" címmel. A cikk beszámolt a perbeli társasház-építkezésről. Közli, hogy a társasház szervezését 10 esztendeje kezdték el az egyik ügyvédi munkaközösség, pontosabban dr. G. P. és dr. S. P. ügyvédek közreműködésével, az építési engedélyt 8 éve adták ki, de a kivitelezéssel mindössze az alapozásig jutottak, az is csapnivaló. S. J. és felesége, akiknek önálló lakásuk nincs, négy éve csatlakoztak a társasházépítési akcióhoz, az ügyvédi munkaközösség 1975. november 11-én 125 ezer Ft-ot vett fel tőlük. Beszámol K. I. volt műszaki ellenőr káros tevékenységéről és arról, hogy a kivitelezést egy építőipari szövetkezet vállalta, de az alapozás hiányosságai miatt nem kezdte el a munkát és fel akarja bontani a szerződést. Az építtetőket eddig hitegették. A cikk ismerteti az építésügyi hatóság határozatát, amely szerint kilátásba helyezte az elkészült épületrészek lebontásának és a teleprendezésnek az elrendelését. A cikk befejező részében arra hívja fel a figyelmet, hogy a társasházépítkezések elhúzódása milyen anyagi áldozatokat, szellemi-fizikai megterhelést és jogi hercehurcát jelent az építtetőknek. Sokan nem tudják, hogy az ügyvédi munkaközösség által végzett szervezés nem jelent garanciát a további ügyek gyors, zavartalan lebonyolítására. Az építkezés elhúzódása miatt sokan lemorzsolódnak és megkérik a szervezésben részt vevő ügyvédet, hogy szerezzen vevőt a helyükre — „persze kérjen többet, maga se jár rosszul". Az ügyvédi kamara felperes az 1979. február 26-án kelt levelében helyreigazítást kért az alperestől a cikknek dr. S. P. és dr. G. P. ügyvédekre, illetőleg általánosságban a b.-i ügyvédekre vonatkozó alaptalan megállapításaira nézve. Az alperes ennek nem tett eleget, ezért a felperes 1979. március 13-án pert indított. A felperes a b.-i ügyvédek és egyben dr. G. P. és dr. S. P. ügyvédek érdekképviseletében nyújtott be keresetet a bírósághoz. Helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság a felperes keresetének az ügyvédi munkaközösségre és dr. G. P., valamint dr. S. P. ügyvédekre vonatkozó része tekintetében a pert megszüntette. Megállapította, hogy a felperesnek nincs perlési jogosultsága, mert a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. A keresetnek általánosságban a b.-i ügyvédeket érintő részét az első fokú bíróság ítéletében elutasította. Az indokolás szerint a támadott cikk a b.-i ügyvédekre semmiféle megállapítást nem tartalmaz, nem állította a cikk, 37