Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

hogy az utolsó előtti bekezdésben szereplő kijelentés a felperes illetékességi területén történt. Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte az első fokú ítélet megváltoztatásával a kért helyreigazításra kötelezni az alperest. Kifogásolta a permegszüntetést. Arra hivatkozott, hogy az ügyvédi kamara gondoskodik az ügyvédi hivatás gyakorlásával járó jogok védelméről, hogy az ügyvédi munkaközösségek a kamara irányítása és ellenőrzése alatt működnek, ezért a kamara jogosult fellépni az ügyvédi munkaközösségeket, ügyvédeket ért sérelem orvoslása végett. Az érdemben elutasított kereseti igény tekintetében arra hivatkozott, hogy a cikk kifejezetten a b-i építkezésre vonatkozott, ezért a cikk utolsó előtti bekezdése szerinti általános jellegű megállapítások burkolt formában minden b.-i ügyvéd hírnevét sértették. A B.-i Ügyvédi Kaímara tehát indokolatlanul kért helyreigazítást. Az alperes ellenkérelmében az első fokú ítélet helyben hagyását kérte. II. Az első fokú bíróságnak a per megszüntetésére vonatkozó rendelkezése elleni fellebbezés alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság ezt a rendelkezést a Pp. 157. §-án alapuló megszüntető végzésnek tekintette, és végzéssel hagyta helyben, mert a bíróság ítélettel a Pp. 212. §-ának (1) bekezdése szerint csak a per érdemében határoz. Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperesnek az első fokú bíróság által érdemben elbírált kérdésben sem volt perindítási jogosultsága. Ezért ebben a vonatkozásban a Legfelsőbb ^Bíróság a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte az első fokú bíróság ítéletét, és a pert a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjára figyelemmel a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján végzéssel megszüntette, az érdemi döntést mellőzte. A Legfelsőbb Bíróság döntésénél a következőket vette figyelembe: 1. A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése szerint az kérhet helyreigazítást, akiről a sajtóközlemény valamit közöl (híresztel). A B.-i Ügyvédi Kamaráról a lap nem közölt semmit, így a kamara a saját nevében nem kérhet helyreigazítást. A helyreigazítani kért közlemény részben a cikkben pontosan megjelölt ügyvédi munkaközösségre, név szerint megnevezett ügyvédekre, illetve részben általánosságban az ügyvédekre tartalmaz kijelentéseket. A sajtóhelyreigazítási eljárás személyiségvédelmi eszköz, a sajtóhelyreigazítás követelése személyhez fűződő jog. A Ptk. 85. §-ának (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat — a (2) és (3) bekezdésben pontosan meghatározott kivételes eseteken kívül — csak személyesen lehet érvényesíteni. Ezért a Ptk. 79. §-ának az (1) bekezdése alapján helyreigazítást csak az kérhet, illetőleg a Pp. 343. §-a értelmében sajtóhelyreigazítási pert csak az indíthat, akire a kifogásolt közlés vonatkozik, akinek a személyét a közlemény érinti. 2. Sajtóhelyreigazítást jogi személy is kérhet, de csak akkor, ha a kifogásolt tényállítások a jogi személy -tevékenységét érintik, a közlemény kifejezetten a jogikszemélyre utal, a jogi személyt nevezi meg. Ha viszont a közlés -a jogi személy tagjára vonatkozik, helyreigazítást a közlemény által érintett tag kérhet (Eln. Tan. P. törv. 20 396/1973.). A személyes jogérvényesítés előírása folytán a jogi személy önállóan nem léphet fel a tagja helyett a tagját ért személyiségi sérelem orvoslása végett, nem kezdeményezhet önállóan sajtóhelyreigazítási eljárást. Az adott esetben az ügyvédi kamara önállóan lépett fel a felügyelete alá tartozó ügyvédi munkaközösségeket, illetve a tagjai sorába tartozó ügyvé38