Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

A jogerős ítélet indokolása szerint az I. r. felperes családja és a regényben leírt család azonosságát igazolja a könyv fülszövege, a regényben használt nevek azonossága a valóságban is szereplő nevekkel („Séta fani", „Gyura Rozi", K. ,,Jenő"), valamint a regényben szereplő személyek — különösen a főhős — életútja mozzanatainak és a rokonság foglalkozásának az azonossága. A megyei bíróság ebből következtetett arra, hogy- a regényben megírt személyek azonosak a felperesekkel és hozzátartozóikkal. Megállapította, hogy a regény sérti — a rendelkező részben megjelölt részeiben — a felperesek és elhalt közeli hozzátartozóik jóhírnevét, becsületét és emberi méltóságát. Ezért a megyei bíróság a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta. ítéletének az indokolásában kiemelte, hogy az ítélet nem érinti az irodalmi mű értékét. A művészi munka szabadság nem lehet kivétel a törvény rendelkezései alól, a művészi szabadság senkit sem ment fel a törvény és az abban megnyilvánuló erkölcsi kötelezettségek alól, mert nincs külön művészi és állampolgári erkölcs, csak egységes szocialista erkölcs van. II. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. 1. A perben két felperes szerepelt. Nem tűnik ki a per adataiból, hogy a II. r. felperes saját személyében miért tekinti sérelmesnek a könyv megírását, illetve kiadását. Nem tűnik ki a jogerős ítélet indokolásából, hogy a regény mely tartalmi leírása, illetve megjelölése sérti a II. r. felperes személyhez fűződő jogát. A Ptk. 85. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokát csak személyesen lehet érvényesíteni. Ezért az I. r. felperest ért sérelem miatt a felesége a perben felperesként nem léphet fel. Meghalt személy emlékének a megsértése címén a Ptk. 85. §-ának (3) bekezdése értelmében hozzátartozó léphet fel. A hozzátartozó fogalmát a Ptk. 685. §-ának b) pontja határozza meg. A házastárs egyeneságbeli rokonát is hozzátartozónak kell tekinteni. Nincs megjelölve azonban az ítélet indokolásában, hogy a II. r. felperes ezen a címen jogosult érvényesíteni kegyeleti jogokat a férjének a szülei és nagyanyja emlékét é»t sérelem miatt. 2. Tévesen állapította meg a jogerős ítélet elhalt személyek (I. r. felperes szülei és nagyanyja) személyiségi jogainak a megsértését. A Ptk. 22. §-a értelmében a halállal megszűnik a jogképesség. A halottnak jogai nincsenek,'ezért az alperesek az ítéletben megjelölt elhalt személyeknek nem sérthették meg a személyhez fűződő jogait. Az elhaltak emlékének a sérelme a hozzátartozók kegyeleti jogainak a sérelmét jelenti, amelynek orvoslása végett a Ptk. 85. §-ának (3) bekezdése értelmében léphetnek fel a hozzátartozók. 3. Az I. r. alperes által írt és a II. r. alperes által kiadott könyv irodalmi alkotás. A művészet eszközeivel ábrázolja a valóságot. A szépirodalom képzeletbeli események leírásával, képzeletbeli szereplők ábrázolásával fejezi ki a valóságot, az általánosabb érvényű, a tipikus jelenséget. Az adott esetben az I. r. alperes regénye a cigányság életét, sorsát kívánja bemutatni sajátos egyéni művészi eszközökkel. A regényben keverednek a reális, naturalisztikus elemek, a meseszerű, mitikus, irracionális elemekkel. Az író az általa kifejezett művészi cél, az egyetemesebb valóság ábrázolása érdekében jogosult alkotásához felhasználni, átformálni, átalakítani a saját emlékeit, élményeit — a társadalmi érdekek és mások jogos egyéni érdekeinek a korlátai között. Más személyhez fűződő jogainak a megsérté23