Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

az érvénytelen szerződés alapján átvett pénzösszeget az örökhagyó fiának mint örökösnek köteles visszafizetni. A másodfokú bíróság további bizonyítás lefolytatás után hozott ítéletével az első fokú ítéletet helyben hagyta. A másodfokú bíróság szerint az örökhagyó és az alperes között nem halál esetére szóló, hanem élők közötti ajándékozás jött létre, amely azért érvénytelen, mert az örökhagyó az orvosi vélemény szerint csupán korlátozottan volt cselekvőképes. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság helyesen minősítette a jogvita alapjául szolgáló ügyletet élők közötti ajándékozásnak, de tévedett akkor, amikor azt azért tekintette érvénytelennek, mert az örökhagyó korlátozottan volt cselekvőképes. A Ptk. 13. §-ának (1) bekezdése szerint korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Az örökhagyót a bíróság nem helyezte cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, következésképpen őt nem lehetett volna korlátozottan cselekvőképesnek tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság vizsgálta azt is, hogy az örökhagyó gondnokság alá helyezés nélkül is nem volt-e cselekvőképtelen állapotban (Ptk. 17. §), amikor az ajándékozási szerződést -megkötötte. Ilyen megállapítást azonban ' a peradatok nem tesznek indokolttá. Az orvosszakértői vélemény sem állapított meg cselekvőképtelen állapotot, de a tanúvallomásokból is kitűnik: az örökhagyó tudatában volt annak, hogy mit tett és ezt kellően meg is indokolta. Valóban az alperes volt az, aki a kórházba kerülése előtt az ő gondozását és élelmezését ellátta és így eleget tett az örökhagyó meghagyásának is. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az első fokú bíróság ítéletét pedig részben megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította, egyben a felperest mint pervesztest a Pp. 78. §-a alapján az alperesnek okozott perköltség megfizetésére és a 16/ 1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 18.-§-a alapján a feljegyzett kereseti illeték megtérítésére kötelezte. (P. törv. II. 20 069/1981. sz., BH 1981/12. sz., A96.) b) Az állam mint jogalany 4. Ha valamely vagyontárgy állami szerv kezelésébe tartozik, az állam közvetlenül nem lép jogviszonyba [Ptk. 26. § (2) bek. a) pont]. A perbeni ingatlan 1 1/12—1 1/12 tulajdoni hányadát 1971-ben M. Zs. és felesége vette meg. Az ingatlanon ezután hatlakásos társasház épült. Az í. em. 6. sz. lakásba 1973-ban M. Zs. családjával és szüleivel együtt beköltözött és a lakást együtt is használták 1977. szeptember 5-ig, amikor is M. Zs. a feleségével és gyermekével az országot jogellenesen elhagyta. M. Zs. és felesége ellen büntető eljárás indult, és a bíróság az 1978. június 5-én jogerőre emelkedett ítéletével őket szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte hazatérés megtagadásának bűntette miatt. Ingatlanhányaduk így a Magyar Állam tulajdonába került. M. T. és felesége az alperes ellen pert indítottak. Kérték: a bíróság álla27