Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

íetét és helyben hagyta az első fokú bíróság ítéletének azt a rendelkezé­sét, amellyel hatályon kívül helyezte a tagsági viszony megszüntetését ki­mondó törvénysértő igazgatósági határozatot. Módosította azonban az első fokú ítéletnek azt a rendelkezését, amely pontosan megjelölte, hogy a fel­peresnek milyen lakásra van igénye. Időközben — a per adatai szerint — ezt a lakást a perben nem álló har­madik személy szerezte meg. Vele szemben ítéleti döntésre nincs lehetőség. Ezért a Legfelsőbb Bíróság csak azt mondotta ki az alapszabály VIII. 2. e) pontja alapján, hogy az alperes a kijelölés kialakított rendjének megfelelően köteles a felperes részére szövetkezeti lakost biztosítani. Egyébként az alperes törvényt sértett akkor is, amikor a felperes által vitatott határozatát végrehajtotta és a felperes helyett új tagot vett fel. Az 1977. évi 12. sz. tvr. 24. §-a értelmében a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatban a lakásszövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért a bíróság jogerős döntése előtt az al­peres nem volt jogosult az igazgatóság határozatát végrehajtani. Ezért köteles visszaállítani a felperes tagsági viszonyát és részére szövet­kezeti lakást biztosítani. (P. törv. IV. 21 225/1980. sz., BH 1981/6. sz. 227.) 2. A szerződéseket nem az azokban használt kifejezések, hanem valósá­gos tartalmuk szerint kell minősíteni. A munkaviszony elhatárolása a pol­gári jogi szerződéses kapcsolatoktól [Pp. 22. §, 129. § (1) bek., Ptk. 7. §]. Az alperes a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Gyártól egy címkéző gé­pet vett bérbe és 1977. október 28-án megállapodott a felperesekkel — akik a Chinoin Gyár alkalmazottai —, hogy a nevezettek a címkéző gépet fe­jenként 2000 forint díjazás ellenében üzembe helyezik és elvégzik a gép próbaüzemeltetését is — mindezt 1977. november 30-ig. A felperesek a megállapodás alapján a gépet üzembehelyezték, próbaüze- ' meltetésre az alperes érdekkörében felmerült okból nem került sor. Az al­peres az I. r. felperes részére 615 forintot, a II. r. felperes részére pedig 549 forintot fizetett ki, a további összeg kifizetését megtagadta. A felperesek ezért 1385 forint, illetőleg 1451 forint megfizetése iránt fi­zetési meghagyás kibocsátását kérték az alperessel szemben. Az alperes a fizetési meghagyás ellen ellentmondást nyújtott be, s a bí­róság az 1978. október 5. napjára kitűzött tárgyaláson az iratokat áttenni rendelte az alperesi szövetkezet munkaügyi döntőbizottságához, a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján azzal az indokolással, hogy a felek között munkaügyi vita van, amelynek elbírálására a munkaügyi döntőbizottságnak van hatásköre. A, végzés fellebbezés hiányában jogerős lett. A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A szerződéseket nem az azokban használt kifejezések szerint, hanem va­lóságos tartalmuk szerint kell minősíteni. így a felek között létrejött és „megbízás"-nak nevezett szerződés vonatkozásában sem lehet egyedül irányadó az, hogy a felek a díjazást munkabérnek tüntették fel, hanem a megállapodás érdemi tartalmából kell kiindulni a szerződés minősítésénél. A munkaviszony jellegzetes ismérvei: az alárendeltség, függőség, szemé­lyi lekötöttség, széles körű utasítási jog, a tevékenység folyamatos és rend­szeres végzése, a tevékenységgel összhangban munkabér folyósítása és a fegyelmi jogkör gyakorlásának a lehetősége. 15

Next

/
Thumbnails
Contents