Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

kifejezésre. A feltaláló azonban csak elvégzett munkájával összhangban ré­szesedhet ebből a hasznos eredményből. Azokban az esetekben, amikor a díjalap magasabb összeget tesz ki, a százalékos számítás eltolódást eredmé­nyezhet. Ezért a bírósági gyakorlat a díjkulcs megállapításánál arra is te­kintettel van, hogy az így kiszámított összeg ténylegesen arányban áll-e a feltalálók munkájával. Ennek az összegnek a meghatározásánál azt sem le­het figyelmen kívül hagyni, hogy szolgálati találmány esetében a feltalá­lók munkaköri kötelezettségükben jártak el, munkájukért, a találmányi megoldás kifejlesztéséért munkadíjat kaptak, a szükséges fejlesztési költ­ségeket a munkáltató viselte. Az adott esetben azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a díjalap­ként kimutatott hasznos eredmény nem tekinthető teljes egészében a sza­badalom értékesítéséből elért hasznos eredménynek. A szakértői vélemény szerint a szolgálati szabadalom által védett kapcsolási elrendezés csak része az alperes által gyártott berendezésnek. A munkaköri kötelezettségként kifejlesztett megoldás alkalmazása után a pályázati hasznosítási szerződés, a részítélet és az első fokú bíróság íté­lete alapján az alperest terhelte összesen 6 évi hasznosítás után a fejlesz­tési költségeken felül 1 millió 148 791 Ft. Ezt az összeget a találmány átla­gon felüli színvonalára tekintettel sem lehet aránytalanul kevésnek tekin­teni. Erre is figyelemmel, különösen pedig az első fokú bíróság által nem ér­tékelt arra a körülményre tekintettel, hogy a díjalap-számításnál alapul vett készülékeknek csak egy része volt a találmányi megoldás, az első fokú bíróság helyesen határozta meg a díjkulcs mértékét 6%-ban. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 202/1977. sz., BH 1979/1. sz. 20.) de) Védjegy 35. I. A védjegyjogosultságnak a névviselési jogosultságtól eltérő külön feltételei vannak; a védjegyjogosultság független attól, hogy a kérelmező milyen név használatára jogosult [1969. évi IX. tv. 1. §, Ptk. 77. § (1) bek.]. II. Nincs jogi hatálya annak a nyilatkozatnak, amely szerint egy már fennálló védjegy jogosultjának nincs kifogása a kért védjegyoltalom enge­délyezése ellen [1969. évi IX. tv. 1. §]. III. Nem részesülhet a védjegyoltalomban azonos vagy hasonló áruk te­kintetében az a megjelölés, amely másnak védjegyoltalom alatt álló megje­löléséhez az összetéveszthetőségig hasonlít. Az összetéveszthetőség megál­lapításánál a magyar nyelv szabályaira kell tekintettel lenni [1969. évi IX. tv. 3. § (3) bek. c) pont]. I. A" kérelmező az 1975. október 26. napján 418 307. szám alatt lajstro­mozott nemzetközi bejelentés útján kérte a FABIANI megjelölés magyar­országi védjegyoltalmát a 3,30 áruosztályba tartozó kozmetikai, élelmiszer­ipari, valamint az 5. áruosztályba tartozó gyógyszerészeti és higiéniai ter­mékekre. 1970. május 30. óta magyarországi védjegyoltalom alatt áll a 147 238. lajstromszámú FABIANOL megjelölés a Ciba—Geigy AG, Bale (Svájc) cég javára az 5. áruosztályba tartozó gyógyszerekre, vegyi termékekre, orvosi és higiéniai célokra szolgáló szerekre és egyéb felsorolt termékekre. 91

Next

/
Thumbnails
Contents