Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

A Ciba—Geigy cég által a kérelmező képviselőjéhez intézett, 1976. február 2-án kelt írásbeli közlés szerint a védjegyjogosult a 147 238. lajstromszámú védjegyet jelenleg nem használja, ez a védjegy a jövőben is csak esetlegesen egy speciális gyógyszerkészítmény megjelölésére szolgál. Az oltalmazni kért FABIANI megjelölés a kérelmező társascég nevének az egyik eleme. II. Az Országos Találmányi Hivatal a FABIANI magyarországi oltalmára vonatkozó kérelmet az árujegyzék 5. áruosztályba tartozó termékek vonatkozásában elutasította. Az indokolás szerint az oltalmazni kért megjelölés az összetéveszthetőségig hasonlít a korábbi 147 238. lajstromszámú FABIANOL védjegyhez. A kérelmező a bíróságtól kérte az elutasító határozat megváltoztatását. Csatolta az ütközőként megjelölt védjegy jogosultja által 1976. június 4-én a kérelmező képviselőjéhez intézett levél másolatát annak az igazolására, hogy a korábbi védjegy jogosultja nem kifogásolja a kért védjegyoltalom engedélyezését. A kérelmező álláspontja szerint a két megjelölés végén levő eltérés alkalmas az összetévesztés kiküszöbölésére. Arra is hivatkozott, hogy az oltalmazni kért megjelölés a cégtulajdonos neve. Bejelentette, hogy az árujegyzéket a higiéniai termékekre kívánja korlátozni. A Fővárosi Bíróság megváltoztatta az Országos Találmányi Hivatal határozatát, elrendelte a „FABIANI" megjelölés magyarországi oltalmazását „a korlátozott árujegyzéket tartalmazó 5. áruosztály tekintetében is". Az indokolás szerint az ütköző védjegy jogosultjának a nyilatkozatára tekintettel a versenytárs érdekének a védelmére nincs szükség. A vásárlók érdekei sem szenvednek sérelmet, mert az ütközőnek megjelölt védjeggyel ellátott termékek Magyarországon nincsenek forgalomban. Ezért a védjegyoltalom engedélyezését indokoltnak találta, arra is figyelemmel, hogy az árukon egyébként is jogosult a kérelmező a cég nevét, a FABIANI megjelölést használni. Az első fokú végzés elen a Fővárosi Főügyészség fellebbezett, fellebbezését a Legfőbb Ügyészség is fenntartotta. A fellebbezés szerint nem azt kellett volna vizsgálni, hogy a versenytárs vagy a vásárlók érdeke sérelmet szenved-e a védjegy engedélyezésével, hanem azt, hogy az összetéveszthetőségig hasonló-e az oltalmazni kért megjelölés a korábbi védjegyhez. Ebben a kérdésben a magyar nyelv szabályait kell vizsgálni. Rámutatott arra, hogy nincs jelentősége a kérelmezőt megillető névhasználati jognak. A kérelmező észrevételeiben kérte helyben hagyni az első fokú végzést. Álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezések nem öncélúak, ezért alkalmazásuk során szükség van annak a vizsgálatára, hogy a kért védjegyoltalom megadása sérti-e a versenytárs és a vásárlók érdekeit, és azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a megjelölés a kérelmező neve. III. A fellebbezés alapos. 1. A kérelmezőt a Ptk. 77. §-ának az (1) bekezdése alapján megilleti a névviselési jog. Ezért valóban jogosult a nevét — amelynek egyik eleme a Fabiani megjelölés — az áruin az előállító neveként feltüntetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a megjelölést védjegyként is használhatja. A védj egy jogosultságnak a névviselési jogosultságtól eltérő külön feltételei vannak. A védj egy jogosultság független attól, hogy a kérelmező milyen név használatára jogosult. A védjegyoltalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezés célja — többek 92