Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)
dolgoztak ki. Ez az egyébként ismert vegyület a fokhagymára legjellemzőbb ízanyag pótlására használható fel. Szerveskémiai szempontból viszonylag egyszerűbb vegyület, az előállításához szükséges szintézises eljárás sem bonyolult. Az ipari előállítás biztosítása végett olyan szintézises utat és olyan paramétereket kellett megtalálni, amelyek nagy kitermelési százalékkal gazdaságos előállítást tesznek lehetővé. Korábban a hasonló vegyületek mesterséges előállításánál homogén rendszerben végbemenő reakciókat alkalmaztak, a felperesek ezt vizes heterogén fázisban valósították meg. A kidolgozott eljárás egyszerű és gazdaságos ipari előállítást és igen tiszta terméket biztosít. Jelentős eszközigénye nincs, az alperes üzemében a gyártást számottevő beruházás nélkül meg lehetett valósítani. A felperesek az általuk kidolgozott megoldást 1969. november 20. napján „Fokhagymaolaj »S« gyártása" címmel újítási javaslatként benyújtották. Az alperes vállalat az újítási javaslat szerinti megoldást 1970. szeptember 1. napja óta üzemszerűen hasznosítja. A felek 1971. január 6. napján újítási megvalósítási szerződést kötöttek. A szerződés szerint az újítási díj alapja az első évi eladás eredménye volt, az újítási díj mértékét 1000 kg-onkénti csökkenő 10—8—6—4—3%-os díjkulcs alapján határozták meg. Az alperes összesen 51 881 Ft újítási díjat fizetett a felperesek részére. Az alperes vállalat 1973. július 10. napján a felperesek által alifás szulfidok és diszulfidok előállítására kidolgozott eljárást — mint szolgálati találmányt — szabadalomként bejelentette. A szabadalmi leírás egyik kiviteli példájaként szerepel a diallildiszulfid előállítása, amely jellegzetes fokhagymaszagú, világossárga folyadék. Az Országos Találmányi Hivatal az alperes részére a szabadalmat megadta, feltalálóként — egymás között egyenlő rányban — a felpereseket tüntette fel. A szabadalmi eljárás útján előállított diallildiszulfid felhasználásával gyártja az alperes a korábban Satival koncentrátum, később Satival forte elnevezésű terméket, amelyek 1, illetve 2%-ban tartalmaznak diallildiszulfidot, de a termék jellegzetes aromáját ettől nyeri. A készítmény többi öszszetevője (víz, glicerin, etilalkohol, Tween 80) hígító, emulgeáló, stabilizáló jellegű. A termék a fokhagymának csak a legjellegzetesebb ízanyagát pótolja. Nem pótolja viszont azokat az egyéb ízanyagokat, amelyek külön-külön, általában ingerküszöb alatti mennyiségben vannak jelen, de összegeződve árnyalatnyi módosító hatást fejtenek ki az aromára. Nem alkalmas a fokhagyma ízhatáson kívüli — biológiai — értékének a pótlására sem. A termék előnye a valódi fokhagymával szemben, hogy pontosabban adagolható, egyenletesebb minőséget biztosít és kiküszöböli a valódi fokhagyma esetleges megromlásából, nem kielégítő egészségi állapotú fokhagyma feldolgozásából eredő mikrobiológiai veszélyt. Korábban ilyen termék hazánkban nem volt forgalomban sem belföldi gyártás, sem külföldi behozatal alapján. Az alperes a gyártott terméket kizárólag belföldön értékesíti, kivitele nincs. A felperesek által kidolgozott megoldás szerint készült vegyület (diallildiszulfid) felhasználásával előállított termékből (Satival koncentrátumból) az alperes a találmány bejelentéséig összesen 17 393 kg-ot értékesített. Ennek alapján a termelői árbevétel és az önköltség különbözeteként 2 307 000 Ft vállalati eredmény keletkezett. A találmányi szabadalmi oltalom keletkezése óta — 1973. július 10-től — a per tárgyát jelentő időszak végéig — 79