Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

ban a kérdésben, hogy abban az időben, amikor az alperes megismerte a felperes készülékét, a felperes alkalmazott-e az emelő és a felső keresztge­renda között laprugót. Ezért az átvétel részarányának a kérdésében a to­vábbi vizsgálódásokra, szakértői vélemény beszerzésére és értékelésére van szükség. Az ekként még szükséges bizonyításra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte az ítéletet és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozata­lára utasította. A hatályon k^ívül helyezés azért is indokolt volt, mert a szakértői vizsgálathoz és a szakértői vélemény értékeléséhez szükség van az első fokú bíróság műszaki szakképzettségű tagjainak a szakismeretére. A hatályon kívül helyezés folytán az alperesnek a perköltségre vonat­kozó csatlakozó fellebbezése tárgytalanná vált. Az új eljárás során azt is meg kell vizsgálni, hogy mennyiben indokolt az alperes további költségei­nek a felszámítása. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának a (4) bekezdése alapján az alpe­res másodfokú eljárási költségét csak megállapította, ennek a viselése kér­désében az első fokú bíróság fog dönteni. A felperes a másodfokú eljárással kapcsolatban nem számított fel költséget. (Legf. Bír. Pk. IV. 20 838/1977. sz., BH 1978/7. sz. 279.) 25. Közös szabadalom esetén a szabadalmastárs nem követelheti másik társától a szerinte indokolatlan szabadalom fenntartását és az ezzel kapcso­latos költségek viselését. A jogszabály abban az esetben, ha a szabadalmas­társak egyike a reá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, csak arra jogosítja fel a költséget viselő szábadalmastársat, hogy a mulasztó sza­badalmi jogosultságának (hányadának) az átruházását kérje [1969. évi II. tv. 16. §(5) bek.]. I. A perbeli szabadalom szabadalmasa 1/3 részben H. J. I. rendű, 1/6 részben Cs. T. II. rendű felperes, 1/6 részben a perben nem álló Cs. Gy., 1/3 részben dr. S. L. alperes volt. Az alperes 1977. június 17-én az Országos Találmányi Hivataltól a szabadalom megsemmisítését kérte, az ügyben ha­tározatot még nem hoztak. Az alperes 1977. július 18-án bejelentette az Országos Találmányi Hivatalnál, hogy a szabadalomból őt megillető 1/3 il­letőségéről a magyar állam javára lemond, ezt azonban nem fogadták el. Ezután az alperes 1978. május 12-én szabadalmas társai javára mondott le. Ennek megfelelően jelenleg H. J. L rendű felperes 1/2 részben, Cs. T. II. rendű felperes 1/4 részben, a perben nem álló Cs. Gy. 1/4 részben szaba­dalmasok. Az alperes nem kívánta fenntartani a szabadalmat, ezért 1977. évi 3000 Ft fenntartási illetékből az illetőségének megfelelő 1000 Ft-ot nem fizette ki. Ezt az előírt határidőben szabadalmastársai nem fizették ki helyette, ezért 100%-os pótlékot vetettek ki. A türelmi időn belül a felperesek kifi­zették a teljes fenntartási illetéket és a 100%-os pótlékot, azaz összesen 6000 Ft-ot. Felhívták az alperest, hogy az illeték ráeső részét és a pótlék teljes összegét térítse meg a részükre, de eredménytelenül. Ezért a felpere­sek pert indítottak. A felperesek keresetükben 4000 Ft és kamatai megfizetésére kérték kö­telezni az alperest. Az alperes elutasítást kért. Védekezése szerint a szabadalom fenntartása 70

Next

/
Thumbnails
Contents