Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

indokolatlan volt, mert a szabadalommal védett eljárással előállított termék mérgező hatású. Az első fokú bíróság kötelezte az alperest a felperesek javára összesen 4000 Ft és kamatai, valamint 240 Ft perköltség megfizetésére. Az indokolás szerint a felperesek jogosan fizették ki az alperes helyett a fenntartási illetéket és a pótlék összegét, mert az Szt. 16. §-ának (5) bekezdése értelmében a szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében — közös szabadalom esetén — mindegyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. Az első fokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Ismételten hivatkozott arra, hogy a védett eljárás szabadalomképtelen, így annak a fenntartása indokolatlan. Kifogásolta az összegszerűséget is. II. A fellebbezés alapos. A jogszabály előírja, hogy a szabadalmi oltalom tartamára évenként külön jogszabályban meghatározott fenntartási illetéket kell fizetni. Ez a kötelezettség azonban közvetlenül nem kényszeríthető ki, elmulasztásának az a következménye, hogy a szabadalom megszűnik [Szt. 12. §, 30. § b) pont], A szabadalom fenntartására és az ezzel kapcsolatos költségek viselésére nem lehet a szabadalmast kötelezni. Ez az elv a közös szabadalom esetére is vonatkozik. A közös szabadalom olyan közös jog, amelynek a fenntartásáról csak együttesen lehet rendelkezni, ezért ha bármelyik szabadalmastárs elmulasztja a fenntartási illeték ráeső részének a megfizetését, a szabadalom azokkal a szabadalmastársaival szemben is megszűnik, akik kötelezettségüknek eleget tettek. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály, hogy közös szabadalom esetén a szabadalmi jog fenntartása érdekében mindegyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. Ezt azonban csak saját jogainak a megóvása végett teheti, de nem kényszerítheti rá szabadalmastársát, hogy szabadalmi jogát akarata ellenére is fenntartsa. Ezért közvetlenül nem kényszeríthető ki a szabadalmi törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. A jogszabály abban az esetben, ha a szabadalmastársak egyike a reá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, csak arra jogosítja fel a költséget viselő szabadalmastársat, hogy a mulasztó szabadalmi jogosultságának (hányadának) az átruházását kérje [Szt. 16. § (5) bek.]. Közös szabadalom esetén a szabadalmastárs nem követelheti másik társától a szerinte indokolatlan szabadalom fenntartását és az ezzel kapcsolatos költségek viselését. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta az első fokú ítéletet és a felperesek keresetét elutasította. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 031/1979. sz., BH 1979/ 10. sz. 314.) 26. Hasznosítási díj a szabadálommal védett megoldás használatának az ellenértéke, ezért a díjazás alapja csak ez lehet. Amennyiben a szabadalmi oltalom a hasznosító által gyártott terméknek csak egy részére vonatkozik, a találmány díjazása is csak erre a részre vonatkozhat [1969. évi II. tv. 17. § (1) bek.]. I. A felperesnek a szabadalmasai a „Szerkezet különösen kis szilárdságú panellapoknak négy irányban kapcsolható extrudált oszlopokkal történő összekapcsolására" című szabadalomnak. A szabadalom különböző tárgyak 71