Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

mindkettőnél függőleges oszlopokból és keresztgerendákból készített keret alkotja a készülék vázát, amelyhez nyomólap és sajtótányér csatlakozik. Nincs jelentősége annak, hogy egyik esetben a sajtótányér kerek, a másik megoldásnál szögletes. Eltérés, hogy a felperes a keretnek a részeit össze­hegesztette és a sarkoknál külön merevítőket alkalmazott, ezzel szemben az alperesi szabadalomnál a függőleges oszlopok és a keresztgerendák oldható kapcsolattal vannak összekötve. Nyomószervként mindkét megoldás a ko­rábban szokásos orsó használata nélkül a nyomólap és a felső keresztgeren­da között elhelyezett kézi hajtású folyadéknyomásos emelőt alkalmaz. Mindkét megoldásnál megtalálható az emelő és a felső keresztgerenda kö­zötti rugalmas alakváltozásra képes energiatároló elem (a felperes megjelö­lésével: laprugó). Az alperesi megoldás, amelynek lényeges elemei megegyeznek a felperes megoldásával, szabadalmi oltalmat nyert és jelenleg is szabadalmi oltalom alatt áll. A találmánybitorlási perben nem lehet ennek a megoldásnak az újdonságát vizsgálni. Helyesen mutatott rá az első fokú bíróság arra, hogy a szabadalom tárgyát mindaddig újnak kell tekinteni, amíg egy újabb el­járásban ez meg nem dől, azaz a szabadalmat meg nem semmisítik. Kétségtelen, hogy a törvény rendelkezése szerint a találmány bitorlást csak akkor lehet megállapítani, ha a szabadalomnak a tárgyát jogosulatla­nul másnak a találmányából vették át. Ez a rendelkezés azonban nem je­lenti azt, hogy a bitorlási perben vizsgálni kell, hogy a szabadalom tárgyá­val lényegében azonos megoldás szabadalmaztatható találmánynak minő­sül-e. Nincs is lehetőség arra, hogy a bitorlási perben a bíróság a szabadal­mi oltalom alatt álló megoldásról azt állapítsa meg, hogy az nem szabada­lomképes találmány. Az első fokú bíróság döntése azt jelenti, hogy ugyanaz a megoldás a felperes vonatkozásában nem találmány, viszont az alperes tekintetében mégis szabadalmaztatható találmány. Mindaddig, amíg a sza­badalmi oltalom meg nem szűnik, a szabadalom tárgyával lényegében azo­nos megoldást találmánynak kell tekinteni. Ezért a felperesi keresetet csak akkor lehet elutasítani, ha a bizonyítás eredménye alapján megnyugtató módon nem lehet megállapítani azt, hogy az alperes a szabadalom tárgyának a lényeges jellemzőit a felperes találmá­nyából vette át. A per eddigi adatai a felperesi előadást látszanak igazolni. Tanúvallomá­sok és részben az alperes személyes előadása alapján igazolást nyert, hogy az alperes a szabadalmi bejelentés előtt megtekintette a felperes készülé­két, kifejezetten ebből a célból kereste fel a lakásán gépkocsival a felperest. Szükségesnek látszik azonban a készülék leírására vonatkozó tanúvallomá­sok megfelelő értékelése és a felperes által eredetileg elkészített készülék szakértői vizsgálata alapján pontosan rekonstruálni, hogy milyen lehetett a felperesi szőlősajtoló abban az időpontban, amikor azt az alperes megszem­lélte. Csak így lehet megállapítani teljes határozottsággal azt, hogy a sza­badalom tárgyának a lényeges jellemzőit az alperes átvette-e a felperesi megoldásból. Ebben a kérdésben szakértő meghallgatására is szükség van. Az első fokú bíróság műszaki szakképzettséggel rendelkező tagjai nem pó­tolják a szakértői vizsgálatot. A szabadalom tárgyának a jellemzői nem teljesen — csak lényeges vo­násukban — azonosak a felperestől átvett megoldással. A felperes pl. nem alkalmazott oldható kötést. Ellentmondó tanúvallomások hangzottak el ab­69

Next

/
Thumbnails
Contents