Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

fizetni függetlenül attól, hogy vállalati érdekből erre a berendezésre sem belföldön, sem az értékesítési országban nem szerzett szabadalmat. Mindezekre tekintettel nincs szükség az ügyben a szerzői jogi törvény rendelkezéseinek az alkalmazására. Az első fokú bíróság a jogkérdésben elfoglalt téves álláspontjára tekintettel nem vizsgálta meg a díjazás szempontjából lényeges — a fentiekben megjelölt — tényeket és körülményeket, illetve a bizonyítási eljárás nem terjedt ki azoknak a tényezőknek a felderítésére, amelyek a követelés öszszegszerűségét befolyásolják. Ezeket pótolni kell. Ezért a bizonyítási eljárás olyan terjedelmű kiegészítésére van szükség, amely a másodfokú eljárás során nem pótolható. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának a (3) bekezdése alapján az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította. Hatályon kívül helyező végzésében a feleknek a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeit a másodfokú bíróság csupán megállapította. A költség viselésének a kérdésében a Pp. 252. §-ának a (4) bekezdése értelmében az első fokú bíróság fog határozni. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 538/1976. sz., BH 1978/7. sz. 278.) 22. Nem szolgálati találmány hasznosítási díjának megállapításánál a szolgálati találmányok díjazására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A hasznosítási díj alapja csak a hasznosító vállalatnál jelentkező hasznos eredmény. A hasznosítás népgazdasági és egyéb előnyei nem a hasznosítási díj alapjának, hanem a díjkulcs mértékének a meghatározásánál vehetők figyelembe [1969. évi II. tv. 11. § (1) bek., 17. § (1) bek., 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. r. 3. §(4) és (5) bek.]. A felperesek műanyagkeverék-fólia találmányukra szabadalmi oltalmat szereztek és hozzájárultak ahhoz, hogy az alperes szabadalmukat hasznosítsa. A felek között hasznosítási szerződés nem jött létre, a hasznosítási díj kérdésében nem állapodtak meg. A felperesek keresetükben folyóméterenként 2 Ft és kamatai mint szabadalom hasznosítási díj megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes a kereset jogalapját elismerte. Védekezése szerint a felperesek részére megállapítható hasznosítási díj összege 19 915 Ft, a hasznos eredmény 2%-a. Az első fokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesek részére fejenként 28 871 Ft hasznosítási díjat, annak 1975. július 1-től számított évi 5%-os kamatait, valamint együttesen 5800 Ft perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a hasznosítási díj alapja az alperes által a szabadalom felhasználásával gyártott termék után elért haszon. A bizonyítási eljárás adatai szerint a vállalati haszon folyóméterenként 5,83 Ft. Ezért a 172 513 folyóméter után elért hasznos eredmény 995 751 Ft. Ennek az összegnek a 12%-át állapította meg a szabadalom hasznosításának a díjaként. Az így kiszámított 119 485 Ft-ot a négy feltaláló között — részesedési arányuknak megfelelően — egyenlő módon megosztotta. A hasznosítási díj mértékének a megállapításánál az első fokú bíróság — a szakértői vélemény alapján — figyelembe vette azt, hogy a találmány műszaki és szellemi színvonala kiemelkedő, a találmány hasznosítása az alperes termelése szempontjából jelentős. Tekintettel volt a találmánynak az 59