Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

hivatalból köteles vizsgálni függetlenül attól, hogy az ügyben volt-e felszólalás. Az eltérés csupán annyi, hogy felszólalás esetében az Szt. 52. íjának (2) bekezdése szerint a szabadalom megadásának a kérdésében a felszólalási eljárás eredményére, azaz a felszólalási eljárás során feltárt bizonyítékokra és nyilatkozatokra is tekintettel kell lennie. Ezért az Országos Találmányi Hivatal határozatának a megváltoztatása iránti bírósági eljárásban is hivatalból kell vizsgálni — a bejelentési eljárás, felszólalási eljárás és a bírósági eljárás adatainak a figyelembe vételével — a szabadalmaztathatóság törvényes feltételeit. 3. Nem vitás a felek között, hogy a tömegforrasztó szerkezet és eljárás alkalmazása nem tartozik az oltalmazni kért megoldás jellemző részéhez. A szabadalmi leírásnak a leíró részéből és az 1. igénypont tárgyi köréből kétségtelenül kitűnik, hogy a szabadalmi bejelentők eljárásukkal a tömegforrasztást kívánják lehetővé tenni — egyébként ismert módon — a híradástechnikai ipar eddig kézi forrasztással összekapcsolt áramköri egységeinél. A tömegforrasztás folyamatának az előkészítése végett a kábelerek rendezését a híradástechnikai iparban ismert kábelrendező fésűvel végzik, a kábelerek csupaszított végeit a forrasztócsúcsok végéhez rögzítik, és a f orrasztócsúcs mentén annak tövéig vezetik. A káros hőhatás elkerülése végett a kábeltörzseket forrasztás alatt a panel szélein kívül helyezik el és hővédő maszkot alkalmaznak. Valamennyi vezeték berakása után a rendező fésűt leszerelik a panelről, a forrasztást követően a hővédő maszkot eltávolítják, és a kábeltörzseket a panel szélességén belülre hajlítják. A rendelkezésre álló adatok szerint ismert a kábelrendező fésű alkalmazása. Helyesen állapította meg ugyan a fellebbező fél, hogy a kért oltalom eljárásra és nem berendezésre vonatkozik, tehát nem magát a kábelrendező fésűt, hanem annak az alkalmazására vonatkozó eljárást kívánja védeni, az újdonságrontó adatok azonban erre az eljárásra is vonatkoznak. A tömegforrasztás biztosítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a panelon rögzített fésűt felhasználás után leszerelik-e. Ezáltal az eljárás nem változik meg. Ezt a lépést a védeni kért eljárás lényegétől független takarékossági szempontok indokolhatják. Ezzel kapcsolatban azonban helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a szerszámok általános alkalmazásának az ismeretében a szakember tudását nem haladja meg annak a felismerése, hogy a fésű leszerelhető és újra felhasználható. A hővédő maszk alkalmazását önmagában a fellebbező fél sem tekintette újnak. A felszólaláshoz csatolt újdonságrontó adatok megfelelő eligazítást nyújtottak arra is, hogy forrasztás előtt a kábeleret a forrcsúcsra rögzíteni kell. Formailag új műveleti lépés az a megoldás, hogy a forrasztás alatt a kábeltörzset ideiglenesen a forrasztás síkjától távolabb rögzítik és forrasztás után hajlítják rendeltetési helyére. Ez a műveleti lépés azonban nem tekinthető minőségileg új, alkotó jellegű megoldásnak. Nem haladja meg a szakember kötelező tudását az a felismerés, hogy a tömegforrasztásként alkalmazott önfürdő magas hőmérséklete miatt a hőre érzékeny szigetelésű kábeltörzseket az önfürdőtől távolabb kell elhelyezni. Ennek ismeretében nem kívánt alkotó jellegű tevékenységet a kábeltörzsnek ideiglenesen a forrasztás síkján kívüli vezetése. 4. Helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a megoldás egyes elemeinek az együttes alkalmazása nem jelent olyan kombinációt, amely 50