Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

könyvön nem vezették át, mert az I. r. alperes „az aláírást, illetőleg megosztást megtagadta". Ezután az I. r. felperes a jegyzőkönyvbe mondott keresetében kérte a közös tulajdon megszüntetését, illetőleg az adásvételi szerződés érvényességének a megállapítását. Az 1977. április 28-án tartott tárgyaláson az I. r. felperes és a II., III. r. alperesek jelentek meg. A járásbíróság megállapította, hogy az L r. alperes a kézbesítési bizonyítvány szerint az idézést 1977. április 20-án átvette. A tárgyaláson az I. r. felperes úgy nyilatkozott, hogy a keresetét az írásbelivel egyezően tartja fenn. Kérte az I. r. alperes aláírásának a megosztási vázrajzon ítélettel való pótlását. A II. és III. r. alperesek a kereseti kérelem teljesítését nem ellenezték. Előadták, hogy a vázrajzot már korábban aláírták. Az 1977. május 12-i tárgyalásra a járásbíróság a II. r. felperest nem idézte meg. A tárgyaláson ekkor már megjelent I. r. alperes a következő indokolással tagadta meg az aláírást: „nem Sz. E.-é a földterület, mi annak idején egy tehénért megvettük azt a területet. Igaz, hogy a K-i Járásbíróság 1972-ben másként döntött ebben az ügyben, azonban változatlanul nem vagyok hajlandó aláírni." A járásbíróság az 1977. május 12-én hozott ítéletével a felek között 1977. február 13-án kelt és illetékkiszabásra bemutatott adásvételi szerződésen és a megosztási vázrajzon P. I. I. r. alperes aláírását pótolta. Egyben kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 120 Ft perköltséget. A járásbíróság ítélete — fellebbezés hiányában — jogerőre emelkedett. A járásbíróság ítélete ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos. A felperes a keresetet a felesége mint vevőtársa nevében is előterjesztette, meghatalmazását azonban nem csatolta, és a bíróság erre fel sem hívta [Pp. 69. § (1) bek.]. Meghatalmazás nélkül pedig a keresetet nem lehetett volna a II. r. felperes vonatkozásában is érdemben elbírálni. A kereseti kérelem nyilvánvalóan a közös tulajdon megszüntetésére és ennek feltételeként az adásvételi szerződés érvényességének megállapítására irányult. A felperesek azonban nem voltak jogosultak a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet előterjeszteni, mivel a tulajdonjogukat az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) nem jegyezték be [Ptk. 117. § (3) bek.]. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetését pedig a Ptk. 112. §-ának (1) bekezdésére tekintettel csak a tulajdonos követelheti (PK 10. sz. VII.). A felperesek nem igazolták, hogy a szerződés létrejött. A szerződés létrejöttéhez ugyanis szükséges lett volna a tulajdonostársak olyan nyilatkozata, hogy az elővásárlási jogukat nem kívánják gyakorolni [Ptk. 145. § (2) bek., 376. §,2 PK 9. sz. állásfoglalás]. A járásbíróságnak az I. r. alperes aláírásának a vázrajzon való pótlására (helyesen: a vázrajz aláírását megtagadó jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlására) még akkor sem lett volna törvényes lehetősége, ha a felperesek az ingatlan tulajdonjogát megszerezték volna. A bíróság ugyanis a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján — az ott felsorolt feltételek fennállása esetén — jognyilatkozatot csak akkor pótolhat, ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll. Jogszabály pedig 2 A módosított szövegben 373. §. 15