Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

nem kötelezi a tulajdonostársat megosztási vázrajz aláírására (más kérdés, hogy a bíróság a Ptk. 148. §-a alapján a közös tulajdont a tulajdonostárs vázrajzi aláírásának hiányában is megszüntetheti). A jognyilatkozatot a bíróság az ismertetett feltételek hiányában csak a Ptk. 295. §-a alapján akkor pótolhatja, ha a szerződésben vállalt kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, tehát ha a felek a közös tulajdonnak a vázrajz szerinti megszüntetésében megállapodtak. Ilyen megállapodásra azonban a perben nem merült fel adat. A járásbíróság — a BÜSZ 10. §-ának (1) bekezdése alapján az ítéletének kihirdetése előtt írásba foglalt rendelkező része szerint — az I. r. alperes aláírását csak a megosztási vázrajzon pótolta. Az írásba foglalt ítélet rendelkező része ezzel szemben azt is tartalmazza, hogy a bíróság az I. r. alperes aláírását a szerződésen is pótolta. Ilyen kereseti kérelmet viszont a felperesek nem terjesztettek elő. Az előbbiek folytán nem állapítható meg, hogy a bíróság ez utóbbi ítéleti rendelkezést egyáltalában kihirdette-e. Egyébként törvénysértés, ha a szóban kihirdetett ítélet az írásba foglalt és a feleknek kézbesített ítélettől eltér. A Pp. 227. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, illetőleg ha a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve. Ha az írásba foglalt ítélet eltér a kihirdetett ítélettől, az utóbbi ítélet az irányadó. (LB P. törv. I. 20 135/1969. sz. BH 1969/12. sz. 6265 sz. jogeset, PJD IV. 176. sz.) Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 401/1977. sz., BH 1979/1. sz. 18.) 4. A vállalat és az általa anyagilag támogatott sportkör különálló jogi személyek. A sportkörrel munkaviszonyban nem álló tag által átvett sportfelszerelések visszaadása tekintetében keletkezett jogvita nem munkaügyi vita, s nem irányadók a dolgozók munkajogi anyagi felelősségére vonatkozó rendelkezések sem [Ptk. 7., 28. §, Mt. 58. § (1) bek. Pp. 130. § (1) bek. b) pont]. A felperes 2880 Ft és jár. erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen, mert elszámolási kötelezettség mellett átvett 12 db sportmezt és ugyanannyi nadrágot, összesen 2880 Ft értékben és azt felhívás ellenére nem szolgáltatta vissza a sportkörnek. Az alperes a kérelemnek megfelelően kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, amelyben előadta, hogy 1977. április 30-án megszűnt az állami építőipari vállalatnál fennállott munkaviszonya, tiszta „millappal" távozott. A munkahelyi kollektíva részére valóban felvett a sportkörtől sportfelszerelést, amelyeket munkatársai között osztott szét, s azoknak összegyűjtésével kapcsolatban nehézségek merültek fel, de utólag sikerült azokat összegyűjteni. Kifogásolta az értéket is. A járásbíróság a felek meghallgatása után hozott ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a birtokában levő 8 db sportmezt és 12 db sportnadrágot, a felperes pedig az illetékhivatal felhívására fizessen meg az állam részére ugyanezen idő alatt 173 Ft illetéket. 16