Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

szükség esetén pedig pert is indíthat. A jogszabály szerint ennek a jogkörnek a korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan [Tvr. 18. §-ának (3) bekezdése]. Az említett rendelkezésekből az is kitűnik, hogy harmadik személyek ellen, illetőleg ilyen személyek által a társasházközösség tagjai ellen indított perben a közös képviselő önállóan eljárhat anélkül, hogy ilyenkor szükség volna — minden esetben — a társasházközösség tagjainak név szerinti részletes feltüntetésére. Ugyanaz a helyzet akkor is, amikor a közös képviselő az alapító okiratban, valamint a közgyűlési határozatban előírt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonostárs ellen indított bírósági eljárás során érvényesít a többi tulajdonostárs nevében jogokat, illetőleg amikor valamely tulajdonostárs által a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben a tulajdonostársak többségét képviseli (Tvr. 19. §-a). Nem mellőzhető azonban a perben a társasházközösség tagjainak személy szerinti felsorolása, amikor részarányos marasztalásra kerül sor. Természetesen akkor is szükség van a társasházközösség egyes tagjainak személy szerinti megjelölésére, amikor a jogszerzés vagy marasztalás csak a közösség egyes tagjainak jogait érinti, vagy egyéni kötelezettségük körére korlátozódik. (PKT. 4/1979. sz., BH 3/1979. sz.) d) A használati jogok 74. Haszonélvezettel terhelt dolgot a tulajdonosa áltálában ellenérték fejében használhatja. A haszonélvezővel lakás ingyenes használatára kötött szerződés eredményes megtámadása esetén a tulajdonost terhelő lakáshasználati díj megállapításánál nem a lakbérekről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók, hanem a használat ellenértékét az ingatlan fekvésére, műszaki állapotára, a tulajdonos által használt helyiségek számára, felszereltségére, beosztására, a használat módjára és az eset egyéb körülményeire figyelemmel kell megállapítani [Ptk. 155. § (1) és (2) bek., 201. § (1) bek., 210. § (3) bek., 235. § (1) bek., 273. §, 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. r., 8/1971. (II. 10.) Korm. sz. r.J. A II. r. felperes tulajdonában volt házasingatlan holtigtartó haszonélvezeti joga férjét az I. r. felperest illette. Ezt az ingatlant a II. r. felperes az 1971. október 11-én kelt szerződéssel az alpereseknek ajándékozta, akik közül az I. r. alperes a felperesek unokája, a II. r. alperes pedig az I. r. alperes házastársa. A szerződés alapján a II. r. felperes is haszonélvezeti jogot szerzett az ingatlanra. A szerződés 4. pontja szerint „az ajándékozó megengedi, hogy a megajándékozottak az ingatlanba beköltözzenek, ezt birtokba vegyék és ott lényegében közösen együtt fognak lakni". A 7. pont értelmében „a beköltözés napjától kezdődően az ajándékozó, annak férje, valamint a megajándékozottak egy családként együtt élnek". E megállapodásnak megfelelően az alperesek 1972 januárjában az ingatlanba költöztek és 1973 nyaráig az egy szobából, konyhából, kamrából és nyári konyhából álló lakóházat a felperesekkel közösen használták. Ezt követően a szoba az alperesek kizárólagos használatába került, míg a többi helyiség továbbra is közös használatban maradt. A gazdasági épületek közül egy istállót és egy színt használtak az alperesek kizárólagosan, és használatukban volt a kertnek a fele része is. 157