Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

A peres felek között kezdetben fennállott jó viszony egy idő múlva megromlott, 1973. október 7-én a II. r. felperes sérelmére a II. r. alperes becsületsértést, 1973. november 27-én pedig az I. r. felperes sérelmére az I. r. alperes könnyű testi sértést követett el. A bíróság az alpereseket e cselekményeik miatt megbüntette. Ugyancsak e cáelekmények miatt a felperesek az ajándékot az alperesektől visszakövetelték. Az első fokú bíróság a Ptk. 582. §-ának (2) bekezdése alapján a keresetnek helyt adott. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben és anynyiban változtatta meg, hogy az I. r. felperes keresetét — miután a nevezett nem volt az ingatlannak a tulajdonosa és így ajándékozó sem — jogviszony hiánya miatt elutasította. Ezt követőleg indították meg a felperesek a jelen pert az alperesek ellen az ingatlan kiürítése iránt. Az alperesek viszontkeresetükben a beruházásaik értékének megtérítésére kérték a felpereseket kötelezni. A követelésük összegét a per során 27 950 Ft-ban jelölték meg. Ezt a felperesek 25 440 Ft erejéig elismerték, 24 000 Ft tekintetében azonban beszámítási kifogással éltek. E beszámítási kifogás 39 hónapra járó havi 600 Ft ingatlan használati díjból és egy, az alperesek gyermekei által tönkretett matrac 600 Ft-os értékéből adódik. A járásbíróság a kiürítésre irányuló kereseti kérelemnek a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett részítéletével helyt adott. Az alperesek az ítéletnek eleget tettek és 1975. február 22-én az ingatlant kiürítették. Ezt követően a járásbíróság a viszontkereset és a felperesek ezzel kapcsolatos beszámítási kifogása tárgyában ítéletet hozott és a felpereseket — az alperesek részére — 8958 Ft megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. Megállapította, hogy az alpereseket a felperesek ingatlanába történt beruházás címén 27 550 Ft illeti meg. Ebbe az öszszegbe azonban a felperesek jogosultak beszámítani az alperesek által 39 hónapra fizetendő havi 202 Ft lakás- és 331 Ft helyiség-használati díjat. Ennek 20 787 Ft-os összegét csökkentette az alperesek által viselt, de a felpereseket terhelő 2195 Ft közmű és egyéb költséggel és így a 27 550 Ft-os alperesi követelésből 18 592 Ft-ot vont le. A lakás és egyéb helyiségek használati díját a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz., valamint a 8/1971. (II. 10.) Korm. sz. rendeletek alapján állapította meg. Az alperesek fizetési kötelezettségét pedig azzal az indokolással állapította meg, hogy az ajándékozási szerződés felbontásáig tulajdonosként laktak ugyan az ingatlanban, az ingatlan haszonélvezői azonban a felperesek voltak. így ebben az időszakban is megillette a felpereseket az ingatlan haszna, tehát az alperesek lakás- és helyiség-használatának az ellenértéke is. A másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét részben megváltoztatta, a viszontkeresetet az I. r. felperessel szemben elutasította, a II. r. felperes által az alpereseknek fizetendő összeget pedig 22 076 Ft-ra felemelte. Az I. r. felperessel szemben a viszontkeresetet jogviszony hiánya miatt utasította el a másodfokú bíróság. A továbbiakban az ítélet indokolásában azt fejtette ki, hogy az alperesek nem tulajdonosi minőségben csupán 4 hónapon keresztül használták az ingatlant és így csak ennyi időre kötelesek lakáshasználati díjat fizetni. A járásbíróság — az ítélet indokolása szerint — tévesen adott helyt a beszámítási kifogásnak arra az időszakra vonatkozóan is, amikor az alperesek tulajdonosok voltak. Tévesen állapította meg a használati díjat az istálló és a szín tekintetében is. A perbeli ingatlan 158