Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

ségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad. Egymagában az a tény, hogy az alperesek a perben védekeztek, és védekezésüket a bíróság nem találta alaposnak, nem indokolja e szabálytól való eltérést. Az eljárt bíróságoknak ezzel ellentétes álláspontja téves, és így — a készkiadásainak megfelelő részén túlmenően — tévesen kötelezték az alpereseket a felperes javára perköltség fizetésére is. Az I. és III. r. alperes másodfokú eljárási költség fizetésére kötelezése még azért is téves, mert ők az első fokú ítélet ellen nem fellebbeztek. Az alperesek nem tekinthetők a Pp. 51. §-ának a) pontja alá eső pertársaknak. Ezért a perköltség, valamint a le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség egyetemleges megfizetésére történt kötelezésük is törvénysértő [Pp. 82. § (1) és (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság ezért a megyei bíróság jogerős ítéletét — a járásbíróság ítéletére is kiterjedően — a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 082/1977. sz., BH 1979/10. sz. 425.) 70. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetését csak a tulajdonostárs követelheti [Ptk. 112. § (l)bek., 148. §, PK 10. sz.]. (P. törv. I. 21 401/1977. sz., BH 1979/1. sz. 18. — L. 3. sorszám alatt.) 71. Közös tulajdon megszüntetésével valamelyik tulajdonostárs illetőségének másik tulajdonostárs tulajdonába adása és az ellenérték megállapítása csak egyidejűleg történhet. E vonatkozásban részítélet hozatalának nincs helye [Pp. 213. § (2) bek., Ptk. 148. § (2) bek.]. (P. törv. II. 20 211/1977. sz., BH 1978/2. sz. 78. — L. 364. sorszám alatt.) 72. Szerződéses kikötés hiányában kamat csak a kötelezett késedelembe esésétől kezdve jár. A másik fél tulajdoni hányadát magához váltó tulajdonostárs mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bíróság a tulajdonostárs által fizetendő összeget nem határozta meg, és a teljesítésre megszabott határidő nem telt el [Ptk. 301. § (l)bek., 148. § (2) bek.]. (P. törv. I. 20 518/1978. sz., BH 1979/3. 114. — L. 151. sorszám alatt.) 73. Amikor a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke a társasházközösség képviselőjeként járhat el, a társasházközösség ellen vagy a közösség által indított perben a tagok név szerinti feltüntetése általában mellőzhető. A társasházról szóló 1977. évi 11. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) 18. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke (a továbbiakban: közös képviselő) a társasházközösséget képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok, hatóságok és más szervek előtt. A társasházközösség ügyeiben eljárva a közös képviselő — a tulajdonostársak nevében — jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A jogszabály tehát képviseleti jogkört biztosít a közös képviselőnek a társasház ügyeinek intézése körében — egyebek mellett — kötelezettségek vállalására is. Ebből pedig az is következik, hogy a közös képviselőt az a jog is megilleti, hogy a tulajdonostársak nevében jogokat érvényesíthet, 156