Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja, a haszonélvezeti jogot azonban nem szüntetheti meg [Ptk. 148. § (2) bek., 157. § (3) bek.]. 11. A félnek a pernyertességtől függetlenül perköltségben való marasztalására akkor van lehetőség, ha a fél egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késlekedik, határnapot vagy határidőt mulaszt vagy más módon felesleges költséget okoz [Pp. 80. § (2) bek.]. A perbeli ingatlan 3/4 része a felperes, 1/4 része ifj. K. ,1. II. r. alperes tulajdona. Az ingatlannak ifj. K. I. II. r. alperest megillető tulajdoni részét K. I-né I. r. alperes javára holtigtartó haszonélvezeti jog terheli. Korábban az ingatlan 1/4 része az I. r. alperes tulajdona volt, tulajdoni részét azonban az 1976. március 13-án kelt írásbeli szerződéssel fiának, a II. r. alperesnek ajándékozta. Ebben a szerződésben kötöttek ki haszonélvezeti jogot az átruházott ingatlanrészre az I. r. alperes javára. A szerződés alapján a II. r. alperes javára a tulajdonjog, illetve az I. r. alperes javára a haszonélvezeti jog bejegyzése 1977-ben történt. Az ingatlant a felperes használja. A felperes keresetlevelében egyedüli alperesként K. I-nét jelölte meg és több közös ingatlanra vonatkozó közös tulajdon megszüntetését kérte. A per során vált ismeretessé, hogy az ingatlan tulajdoni részét az I. r. alperes időközben a II. r. alperesnek ajándékozta. Ezért terjesztette ki a felperes a keresetét a II. r. alperesre. Módosított keresetében megváltás útján kérte a közös tulajdon megszüntetését és az I. r. alperes haszonélvezeti jogának törlését. Az I. r. alperes a haszonélvezeti jog megszüntetésére vonatkozó kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte, de természetbeni megosztást kért. A bíróság ítéletével a közös tulajdont megszüntette úgy, hogy a felperest feljogosította a II. r. alperes tulajdoni részének a megváltására 26 000 Ft megváltási ár ellenében. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Kötelezte az I. r. alperest arra, hogy fizessen meg a felperesnek 3000 Ft perköltséget. Az I. r. alperessel szemben a perköltség megállapítását azzal indokolta, hogy rosszhiszemű védekezése a per elhúzására irányult. Az első fokú ítélet ellen a felperes, az I. r. és a II. r. alperes fellebbezett. A felperes kérte a haszonélvezeti jog törlését és hivatkozott az I. r. alperes rosszhiszeműségére. Az I. r. alperes kifogásolta a perköltség megállapítását. A II. r. alperes állította, hogy az ingatlan természetben megosztható. A másodfokú bíróság a jogerős ítéletével részben megváltoztatta az első fokú ítéletet, az I. r. alperes haszonélvezeti jogát megszüntette és kötelezte a felperest, hogy a haszonélvezeti jog értéke címén fizessen meg az I. r. alperesnek 17 125 Ft-ot. Az alpereseket 1500 Ft másodfokú perköltség fizetésére egyetemlegesen kötelezte. Az indokolás szerint természetbeni megosztás nem lehetséges, mert jelentős értékcsökkenést eredményezne és a felperest gátolná az állattartásban. A Legfelsőbb Bíróság PK 10. számú állásfoglalása szerint arra kell törekedni, hogy közös tulajdon megszüntetése esetén az ingatlan vagy annak egy része teher nélkül kerüljön az új tulajdonos birtokába. Ezért van szükség az I. r. alperes haszonélvezeti jogának megszüntetésére. Az első fokú bíróság ítéletének az I. r. alperessel szemben perköltség te151 JSjr