Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

sz. telekjegyzőkönyvben 70/3. helyrajzi számon szereplő, „ház udvarral, kerttel és rét a belterületben" megjelölésű beltelek. Ennek tulajdonosai 6/96 arányban a felperesek, különböző tulajdoni hányadok szerint pedig az I—IX. r. alperesek. A III. r. alperes a saját 6/96 tulajdoni hányadához 1976. december 26-án a Magyar Államtól megvásárolta annak 24/96 részilletőségét. Emellett az I. r., a VI. r., valamint a VIII—IX. r. alperes tulajdoni hányadát és a felperesek részilletőségét is a III. r. alperes használja, tehát összesen 48/96 tulajdoni aránynak megfelelő területrészt tart birtokában. Mindkét ingatlanra 2—2 különálló ház épült azon a telekrészen, amelyet a tulajdonostársak egymás közt kizárólagos használat céljára kijelöltek. A 71/a. hrsz. ingatlant a tulajdonukban levő családiházzal 9,6 m utcafront szélességben a X—XI. r. alperesek használják. A felperesek részére jutó ingatlanrésznek 8,6 m széles utcafrontja van. A felperesek az ingatlanrészükön állt korszerűtlen családiházat lebontották és a telekre új házat kívánnak építeni. A velük közvetlenül szomszédos 70/3. hrsz. ingatlant, amelynek résztulajdonosai, sem részben, sem egészben soha nem használták. A felperesek a járásbírósághoz benyújtott keresetükben a 70/3. hrsz. ingatlanon fennálló tulajdonközösségnek természetben való megszüntetését kérték. Előadásuk szerint az ingatlanon épült ház az ő tulajdonukban állt, amelyet lebontottak és annak helyére új családi házat kívánnak építeni, amelynek azonban a tulajdonközösség jogi akadálya. A bíróság a felek személyes meghallgatása után végzésével a felpereseket arra kötelezte, hogy az illetékes építésügyi hatóságtól az ingatlan megosztásához szükséges engedélyt szerezzék be és ennek megtörténtéig az eljárást felfüggesztette. Az eddig jogi képviselő nélkül eljárt felperesek ügyvéd útján benyújtott beadványukban keresetüket a 70/3. hrsz. ingatlan tulajdonosain kívül kiterjesztették a 71/a. hrsz. ingatlan két tulajdonosára, a X—XI. r. alperesre. Egyidejűleg keresetváltoztatással éltek és az alpereseknek arra kötelezését kérték, hogy — mint tulajdonostársak — járuljanak hozzá, hogy „illetőségükre lakóházat építsenek". A felperesek nem jelölték meg, hogy a két ingatlan közül melyikre szándékoznak építkezni. Az alperesek valamennyien a kereset elutasítását kérték. A III. r. alperes viszontkeresettél kérte annak megállapítását, hogy a felperesek tulajdoni illetőségét elbirtoklással megszerezte. A járásbíróság az igazságügyi szakértő közreműködésével helyszíni szemlét tartott. Az ezt követő tárgyaláson az I. r. felperes kijelentette, hogy kizárólag a birtokában levő 71/a. hrsz. ingatlanon kíván építkezni, míg a 70/3. hrsz. ingatlanból a tulajdoni hányadának megfelelő területrész birtokára nem tart igényt. Erre figyelemmel kérte az I—IX. r. alperesnek a perből való elbocsátását, majd — nyilatkozatát módosítva — kérte további perbenállásukat, „mert a szomszédoknak az építési engedélyt alá kell írni". A járásbíróság a házépítéshez az alperesek hozzájáruló nyilatkozatát pótolta. Az ítélet indokolása szerint a 10/1969. (VI. 8.) ÉVM sz. rendelet 10. §-ának c) pontja a közös tulajdonban álló ingatlanon történő építkezéshez szükségessé teszi a tulajdonostársak hozzájárulását. Mivel az alperesek ilyen tartalmú jognyilatkozat tételét megtagadták, a felperesek építési engedély iránti kérelmét az első fokú építésügyi hatóság elutasította. Az al239