Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

A) POLGÁRI JOG I. A polgári törvénykönyv bevezető rendelkezései I. I. A társasház alapító okirat a tulajdonostársak szerződése, amelynek a módosításához szükséges szerződési nyilatkozat joggal való visszaélés címén nem pótolható bírósági határozattal [Ptk. 5. § (3) bek., 1977. évi 11. sz. tvr. 6. §]. II. A jognyilatkozatnak bírósági határozattal váló pótlásához a törvényben meghatározott valamennyi feltétel együttes megléte szükséges. Az érdeksérelem elhárításának nehéz, költséges volta nem jelenti azt, hogy a sérelem elháríthatatlan [Ptk. 5. § (2) és (3) bek.]. A peres felek egy társasház tulajdonosai. A társasház-alapító okirat szerint az épülettömbhöz tartozó parkban, illetve telken bármilyen létesítményt csak az összes társtulajdonos közös beleegyezésével lehet létesíteni. A tömbök területén garázsokat külön létesítményként nem lehet építeni. A társasház négy épületből áll. A tulajdonostársak közül egyesek beépített garázzsal rendelkeznek. A felperesek 17 garázs építését tervezték. Erre az építésügyi hatóságtól elvi építési engedélyt kaptak. Az alperesek a garázsok egy részének a létesítéséhez nem járultak hozzá. Ezért a felperesek keresetükben kérték, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat a bíróság ítéletében pótolja. Az alperesek 9 garázs létesítését nem ellenezték, további 8 garázs létesítéséhez azonban nem járultak hozzá. Az első fokú bíróság ítéletével az alperes elismerése alapján 9 garázs tekintetében pótolta az alperesek hozzájáruló nyilatkozatát. További 8 garázsra nézve a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása rámutat: az alapító okirat megállapította, hogy a területen garázst nem lehet létesíteni. Ezt a rendelkezést csak egyhangú határozattal lehet módosítani. A másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az első fokú ítéletet és valamennyi garázs tekintetében pótolta az alperesek hozzájáruló nyilatkozatát. Az indokolás szerint a Ptk. 5. §-a (3) bekezdésének az alkalmazására szerződésből eredő jogosultság jogszabállyal ellentétes gyakorlása esetében is sor kerülhet. Két méltánylást érdemlő magánérdek összeütközését állapította meg. Az alperesek oldalán azt, hogy a gépkocsik zaja, levegőt szenynyező üzemeltetése a lakás nyugodt használatát zavarja, a felperesek oldalán pedig, hogy a személygépkocsik tárolásának érdeke társadalmi jelentőségű magánérdek. Az utóbbit tekintette fontosabbnak és ezen a címen állapította meg a joggal való visszaélést. Kimondotta, hogy a garázselhelyezés eltérő megoldása nagy többletköltséggel járna. Az alapító okirat módosítását nem tartotta szükségesnek, mert attól a kikötéstől, hogy a garázs nem létesíthető, a tulajdonostársak már eltértek, amikor garázsokat létesítettek, illetve egyes garázsok létesítéséhez hozzájárultak. 11