Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

A jogerős másodfokú ítélet ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos. 1. Az alapító okirat kizárja a garázsok létesítését a társasházhoz tartozó területen. A korábban hatályos 1924. évi XII. tv. 5. §-ának (3) bekezdése, valamint a jelenleg hatályos 1977. évi 11. számú törvényerejű rendelet 6. §-a értelmében az alapító okirat megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az alapító okirat lényegében a tulajdonostársak szerződése, amelynek módosításához szükséges szerződési nyilatkozatot joggal való visszaélés címén nem lehet pótolni. Az a körülmény, hogy a tulajdonostársak egyes esetekben eltekintettek ennék a szabálynak az alkalmazásától, nem jelenti az alapító okiratban foglalt tilalom megváltoztatását, a korlátozás teljes feloldását. 2. Tévesen foglalt állást a másodfokú bíróság a joggal való visszaélés feltételeinek a kérdésében is. Csak egyetlen feltételt vizsgált, azt, hogy a felpereseknek különös magánérdekét sérti-e a hozzájárulás megtagadása. A jognyilatkozat joggal való visszaélés címén történő pótlásának azonban további feltételei is vannak. A Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése szerint az is feltétel, hogy az érdeksérelem másként ne legyen elhárítható. A per adatai szerint viszont más módon is meg lehet oldani a garázsok elhelyezését, bár ez tetemes többletköltséggel járna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sérelem elháríthatatlan, csupán azt, hogy elhárítása nehéz, költséges. Ilyen körülmények között nem indokolt a Ptk. 5. §-a (3) bekezdésének az alkalmazása. A jognyilatkozat pótlásának a további feltétele a joggal való visszaélés megállapítása. A Ptk. 5. §-ának (2) bekezdése szerint ez akkor valósul meg, ha a jog gyakorlása társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra, különösen a népgazdaság megkárosítására, az állampolgárok zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére irányul. A per adatai ennek a feltételnek a megvalósulását nem igazolták. Ellenkezőleg, a per adataiból az derül ki, hogy az alperesek saját jogos érdekeik megóvása végett tagadták meg a hozzájárulást. A garázsokat azoknak az alpereseknek a lakása közelében tervezik megépíteni, akiknek nincs garázsuk. A másodfokú bíróság is megállapította, hogy ez az alperesek lakásának a használatát zavarja. Az alperesek arra is hivatkoztak, hogy a garázsépítéssel a felperesek lakása az építési költséget meghaladó mértékben értékesebbé válik, viszont az alperesek lakásának az értéke csökken. Kitűnik az iratokból az is, hogy a garázsépítés folytán a gyermekjátszótér is megszűnik. Ez nemcsak az egyéni érdek, hanem a közérdek sérelmével is jár. Ezért nem állapítható meg, hogy az alperesek akkor, amikor az alapító okiratban kikötött jogokat gyakorolták, visszaéltek a részükre biztosított joggal. Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős másodfokú ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és helyébe az első fokú ítélet helyben hagyásával hozott a jogszabályoknak megfelelő határozatot (P. törv. I. 21 057/1977. sz., BH 1978/9. sz. 375.). 2. Telekalakításra hivatalból vagy az érdekeltek kérelme alapján kerülhet sor. Ez utóbbi esetben a telekalakítás akkor engedélyezhető, ha a tulajdonváltozásban az érdekeltek megállapodtak. A telekalakítást ellenző tu12