Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

tejeknek, amehreiia lakóház gll, ezért az építményre önálló tulajdonjog bejegyzésének 3°g_gggbályi akadálya van. A perben eljárt bíróságoknak az~mgatlannyilvántartás ismertetett szabályainak figyelmen kívül hagyásával hozott ítéleti döntése tehát törvénysértő. Alfelek közötti jogviszony rendezése_a közös tulajdon megszüntetésére vonalközo" jogszabályok alkalmazásával történhet. Erre a felperest az ú] eIjváTásjbarrfigyelmeztetni kell (Pp. 146i^^aJigyélnie^TeL^er^djn£nyéhez képest kell a továbbiakban eljárni. (P. torv. I. 20164/1976. sz., BH 1977/6. sz. 2287) b) A tulajdonjog tartalma és védelme 38. A jogszerű használatnak az ingatlannyilvántartási térkép szerint megállapított határvonalakhoz kell igazodnia; az ingatlanokat elválasztó kerítésnek a szomszéd ingatlanra történt építése esetén a túlépítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Ptk. 98., 110.,17 115., 121. §]. A felperes felek szomszédok. A felperesek házingatlanukat vétel és csere útján 1956., 1962., illetőleg 1966. években szerezték meg. A szomszédos házasingatlan az alperesek közös tulajdonában van, akik 1971-ben vásárolták azt. Az alperesek 1972. év tavaszán a felperesekkel szomszédos határvonalon, az ingatlanuk végénél, a korábbi kerítés helyébe betonoszlopokra erősített drótfonatos kerítést emeltek. Az építés ellen a felperesek akkor nem tiltakoztak. A szomszédos ingatlanok elöl levő, utca felőli részén pedig még az alperesek jogelődje épített kerítést az 1960-as években. A felperesek módosított keresetükben az alpereseket arra kérték kötelezni, hogy az ingatlan elöl levő részénél a kerítést tegyék át a helyes határvonalra, míg az ingatlan hátsó végénél levő kerítést ugyancsak helyezzék át a helyes határvonalra, vagy pedig az ott elfoglalt területrész ellenértékeként fizessenek 1000 Ft-ot. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az igazságügyi földmérési szakértő véleménye alapján a bíróság tényként állapította meg, hogy az alperesek az ingatlan végénél épített új kerítéssel, valamint az alperesi jogelődök az ingatlan elöl levő részénél épített kerítéssel összesen kilenc D-öl nagyságú területet elfoglaltak a felperesek ingatlanából. Ennek ellenére az első fokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperesek részéről túlépítés nem történt. Igaz ugyan, hogy az alperesek kilenc D-ölet a felperesek ingatlanából birtokban tartanak, ez azonban az alperesek jogelődje túlépítésének következménye, aki korábban az eredeti kerítést elhelyezte. Maguk az alperesek a jelenlegi kerítést az eredetileg megvolt régebbi kerítés helyére építették, jogelődjük használatához viszonyítva tehát az újabb kerítés megépítésével változás nem történt. Miután pedig a felperesek annak idején nem kifogásolták az előkerti részen levő kerítésnek az elhelyezését és az ehhez igazodó telekhasználatot, ezzel a birtokállapotot elfogadták, az alperesek pedig a Ptk. 17 A módosított szövegben 109., 110., 111. §. 74