Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

III. A tulajdonjog a) A tulajdonjog tárgya 37. Közös tulajdonban álló ingatlanon emelt épületre önálló tulajdon a tulajdonostársak egyike javára nem jegyezhető be, ilyen tulajdonjog be­jegyzésének jogszabályi akadálya van [Ptk. 97. §, 1972. évi 31. tvr. 4. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. r. 1. §]. A peres felek házastársak voltak és a házasság felbontására irányuló per­ben kötött egyezségük szerint az alperes hozzájárult flpT™^ T™gy a hárps­társi közös vagyonhoz tartozó^ telken ielépüM=JaM^ perest illéssemeg. • *" * Az mgaüalTaTelekkönyvi adatok szerint a peres felek osztatlan közös tu­lajdonában van. '"' A felperelTmódosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az épület tulajdonjoga kizárólag őt iUeti. Hivatkozott az említett „egyezségre, amelyét á bíróság is jóváhagyott végzésével. Az; alperes" vitatta, hogy a bírói egyezségben foglalt nyilatkozata az egész épület tulajdonjogának átengedésére vonatkozott, ezért a kereset elutasítá­sát kérte. Bizonyítani kívánta, hogy még az életközösség fennállása alatt megkezdték az építkezést, az épület első szintje el is készült, és csak az ezen felüli építményrészre ismerte el a felperes tulajdonjogát. Az első fokú bíróság ítéletével a keresetnek helyt adott. Az ítélet indoko­lása szerint az alperes egyértelmű és félreérthetetlen nyilatkozatot tett az egyezségben arra vonatkozólag, hogy a felépülő ház a felperes tulajdona. Az alperes a már megkezdett építkezéssel kapcsolatos követelés.ét_a„közös tulajdon megszüntetésé során érvényesítheti. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta. Elfogadta az alperesnek azt az előadását, hogy az épület egy része már az egyezség létre­jötte előtt elkeszullr"^^ nyilatkozott az alperes a ház tulaj­donjogáról. A Ptk. 97. §-ának (2) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy a c) pontban írt feltételek fennállása esetén a törvény^ szerinti joghatás" csak abban az esetben áll be, ha a föld^egeszbeh más tulajdona. AJoghatás tehát bekövetkezik akkor is, ha jelöld a felek közös tulaj donábanjgan. ' A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az épület tulajdona a földtulajdonost illeti meg. Az építkezőt — egyéb esetekenjgívül — akkor_LÜeti meg az épület tulajdonjogapja a^öldtula-jdo­nossal az építkezés oeieiezése előtt kötött megállapodás így rendelkezik [Ptk. 97. § (1) bek. és (ü) bek. cj pontllJ. Azt azonban, hogy az ilyen osztott,— a föld és az épület tekintetében el­különült — tulajdonjoga telekkönyvbe bejegyezhető-e. az ingatlannyüyán­tart.ás szabályai a1apjánl<eíl elbírálna Az 1972. évi 31. sz. tvr. 4. §-ának b) pontja és a 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 1. §-a (1) kell nyilvántartani az dona. Az"ltdott esetben viszont a felperes is fele részben tiúajdono^sa annak a 16 A 97. § (2) bek. c) pontja módosult. A módosítás azonban az iránymutatás érvényét nem érinti. 73

Next

/
Thumbnails
Contents