Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

V 27. Az Országos Találmányi Hivatal az érdemi határozat meghozataláig bármely szabadalmazhatósági feltétel tekintetében újabb vizsgálatot foly­tathat le és ennek eredményéhez képest határoz a szabadalom megadásáról. Érdemi határozaton azt a határozatot kell érteni, amelynek megváltoztatása iránt a bírósághoz kérelmet lehet benyújtani [1969. évi II. tv. 97. § (1) bek. a) pont, 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM sz. együttes r. 24. § (2) bek.]. S. K. és P. G. feltalálóknak az „Esőlapos feszültség — áram jelleggörbére átkapcsolható áramforrás különösen félvezetős ívhegesztő berendezésekhez" című szabadalmi bejelentését az Országos Találmányi Hivatal (OTH) az 1965. október 11-én hozott végzésével elutasította. A bejelentők fellebbezése folytán a bíróság az OTH határozatát hatályon kívül helyezte és a hivatalt új határozat hozatalára utasította. Álláspontja szerint az OTH által anterioritásként felhozott szabadalmi leírásokból az átlag szakértő a bejelentés szerinti megoldás kialakításához elegendő útmu­tatást nem kaphatott. Ezért azok újdonságrontóként figyelembe nem ve­hetők. Ezután az OTH — közzététel mellőzésével — ismét vizsgálta a bejelentés tárgyát, és ennek eredménye alapján az 1967. augusztus 10-én hozott vég­zésével a bejelentést — újdonság hiányában — ismét elutasította. A bejelentők fellebbezése folytán a bíróság az OTH határozatát hatályon kívül helyezte és a hivatalt a bejelentés közzétételére utasította. Az OTH 1969. február 22-én a bejelentést közzétette. A közzétételi idő alatt a V. művek felszólalt, mert a bejelentésre szolgálati jelleg címén igényt tartott. Az OTH az 1969. június 26-án hozott határozatával a felszólalásnak helyt adott. A találmány szolgálati jellegét a felszólaló javára megállapította, a feltalálók bejelentését pedig elutasította. Egyidejűleg közölte a felszólaló­val, hogy jogosult a szabadalmi bejelentést a határozat kézhezvételétől szá­mított 30 napon belül a maga részére igénybe venni. A felszólaló az igényét érvényesítette, csatolta a szabadalmi leírást és raj­zokat, amelyeket az OTH új bejelentésként kezelt. Az így megindult új szabadalmaztatási eljárás ideje alatt 1970. január 1-én hatályba lépett a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. II. tv. (Szt.) és az annak végrehajtására vonatkozó 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM számú együttes rendelet (Vr.). Ennek 37. §-a értelmében a folyamatban le­vő ügyekben az új jogszabályokat kell alkalmazni. Az OTH újabb új donság vizsgálatot tartott és ezután ismét nyilatkozat­tételre szóló felhívást adott ki, mert a korábban felmerült három újdonság­rontó szabadalmi leírás mellett a szakirodalomban szereplő további két — 1961-ben megjelent — újdonságrontó adatot észlelt. Miután az OTH a be­jelentő nyilatkozata ellenére úgy találta, hogy a szabadalmi bejelentés nem felel meg az Szt. előírásainak, az 1973. július 3-án hozott határozatával a bejelentést újdonság hiányában ismételten elutasította. E határozat ellen a bejelentő megváltoztatás iránti kérelmet nyújtott be. A bíróság az OTH határozatát megváltoztatta, és a bejelentés tárgyára az 1969. február 22-én közzétett iratok alapján szabadalmat adott. A bíróság az OTH határozatát érdemben nem vizsgálta. Álláspontja sze­rint a közzététel jogerős elrendelése a bejelentési eljárás érdemi határozata, amely a hivatalbóli vizsgálatot lezárja. A közzététel után hivatalból észlelt szabadalmazást gátló ok csak valamely felszólalással kapcsolatban vehető 57

Next

/
Thumbnails
Contents