Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

figyelembe, vagy akkor, ha a felszólalástól függetlenül kívülálló személy ilyen körülményekre az OTH figyelmét felhívja. Minthogy az adott esetben a felszólalás kizárólag a találmány szolgálati jellegére vonatkozott, a bejelentőnek a szabadalmat meg kellett volna adni. Utalt arra is, hogy amennyiben a szabadalmazhatóságot kizáró adat merül fel s azt a közzététel elrendelését megelőzően, illetve a felszólalási eljárás kapcsán nem lehetett érvényesíteni, az OTH-nak módjában áll az illetékes ügyész útján megsemmisítési eljárást kezdeményezni. A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A Vr. 24. §-ának (2) bekezdése szerint az Országos Találmányi Hivatal az érdemi határozat meghozataláig bármely szabadalmazhatósági feltétel tekintetében újabb vizsgálatot folytathat le és ennek eredményeként határoz a szabadalom megadásáról. Az OTH előtti eljárás általános szabályaiból (Szt. VII. fejezet), a bejelentési eljárás szabályaiból (Szt. VIII. fejezet), valamint a Vr. rendelkezéseiből [12. § (4) bek.] az következik, hogy érdemi határozaton — amelynek meghozataláig az OTH hivatalbóli vizsgálati jogköre a szabadalmazhatóság feltételeinek vizsgálatát illetően fennáll — a bejelentés tárgyára vonatkozó szabadalmi oltalom megadása, illetőleg a bejelentés elutasítása kérdésében hozott — az OTH előtti eljárást lezáró — azt a határozatot kell érteni, amelynek megváltoztatása iránt az Szt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a bírósághoz kérelmet lehet benyújtani. Az Szt. 2. §-a alapján a találmányra szabadalmi oltalom csak akkor adható, ha a szabadalmazhatóság törvényi feltételei fennállanak. Ezeknek a törvényi feltételeknek a meglétét az említett jogkörre tekintettel az OTH az eljárás egész folyama alatt hivatalból vizsgálja, köteles is vizsgálni, mert nem szabadalmazható találmányra szabadalmi oltalmat nem adhat. A szabadalmazhatóság feltételeinek hiánya esetén a szabadalom megadása nyomban a szabadalmi oltalom visszaható hatályú megsemmisítésének alapjául szolgálna. Az ezzel kapcsolatos felesleges eljárást küszöböli ki a Vr. 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés. A kifejtettekből következik, hogy a szabadalmi bejelentést elutasító érdemi határozat megváltoztatása iránti kérelmet az ügyben eljárt bíróság nem utasíthatta el abból az okból, hogy az OTH-nak nem volt jogköre — a közzététel elrendelése tárgyában a korábbi bejelentési eljárással kapcsolatban hozott határozatot követően — újabb vizsgálat lefolytatására és újabb újdonságrontó adatok alapján a bejelentési kérelem elutasítására. A bíróságnak tehát érdemben kellett volna vizsgálnia, hogy a bejelentés elutasítása az OTH határozatában felhozott újabb újdonságrontó adatok alapján valóban megalapozott-e. (P. törv. IV. 20 122/1975. sz., BH 1976/1. sz. 17.) 28. Szabadalmi bejelentésnek az alaki hiány pótlására való felhívás eredménytelenségére alapított elutasítása esetén a határozat megváltoztatása iránt indított bírósági eljárásban azt kell vizsgálni, hogy valóban a jogszabályban meghatározott alaki kellék hiányáról van-e szó és hogy a hiánypótlást illetően valóban van-e mulasztás [1969. évi II. tv. 40. §, 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM sz. r. 19., 21. §, I—OTH—1969. sz. Hirdetmény l/f, 2/g pont]. A szabadalmi bejelentés tárgya: „Eljárás sertések fertőző atrofiás orrnyálkahártya gyulladásának kezelésére alkalmas elölt vakcina előállítására." Minthogy a bejelentés mikroorganizmus felhasználásával kapcsolatos eljárásra vonatkozott, az Országos Találmányi Hivatal (OTH) elutasítás jog58