Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

mány tárgyát az elsőbbség napja előtt belföldön jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében rendszeresen előállította vagy használta, vagy ennek érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználati jogosulttal szemben a szabadalmi oltalom — az előállítás, használat, illetve az előkészület mértékéig — hatálytalan". Az első fokú bíróság részítéletében a bizonyítékok helyes értékelése alapján állapította meg, hogy az alperes belföldön, gazdasági tevékenysége körében — az elsőbbség napja előtt — a perbeli találmányok tárgyának az előállítása, illetőleg használata érdekében komoly előkészületeket tett. Az előhasználati jog megállapításával kapcsolatban azonban az első fokú bíróság álláspontja és döntése téves. Az előhasználati jog a szabadalmi bejelentés elsőbbségével szemben — korlátozott körben — az ettől független azonos megoldás gyakorlati megvalósításának biztosít elsőbbséget. Ezért a szabadalom tárgyának az előállítása, használata, valamint az ezt célzó előkészület — általánosságban — csak akkor tekinthető jóhiszeműnek, ha független a szabadalmas (szabadad mi bejelentő), illetőleg a szabadalom alapját alkotó szolgálati találmány feltalálójának a tevékenységétől. A Legfelsőbb Bíróság már korábbi határozatában is rámutatott arra az általános szabályra, amely szerint az előhasználati jognak a szabadalmazott találmánytól független tevékenységen kell alapulnia (Pf. IV. 21 302/1975/5.). Nem szerezhet ezért előhasználati jogot az, aki a szabadalmastól vagy a szolgálati találmány feltalálójától veszi át a műszaki megoldást a szabadalom megszerzése, illetve a szabadalom használatára vonatkozó jog megszerzése nélkül. Az alperes sem állította, hogy az általa történt használatbavétel (előkészület) a szabadalmazott találmány feltalálóinak a tevékenységétől független lett volna. Már a felek között a szerzőség kérdésében korábban folyamatban volt perben is beigazolódott, hogy az alperes által a próbadarabok elkészítéséhez, illetve a gyártáshoz szükséges rajzok elkészítésével megbízott M. M. egyik feltalálója volt annak a szolgálati találmánynak, amelyre a felperes szerzett szabadalmi oltalmat. A rajzok elkészítésénél M. M. felhasználta azt a műszaki megoldást, amelyet az alperes alkalmazásába lépése előtt alakítottak ki feltaláló társaival. Ezért kétségtelen, hogy az alperes által történt használatbavétel, valamint az előkészület nem független a felperes szabadalmazott találmányától. Nincs jelentősége annak, hogy M. M. alkalmazásakor tájékoztatta-e az alperest arról, hogy a feladatot feltaláló társaival együtt és közösen már korábban megoldották, illetőleg hogy az alperes képviseletére hivatott alkalmazottak erről egyéb módon tudomást szereztek-e. Az előhasználati jog szempontjából az a lényeges, hogy a szabadalmazott találmánytól független találmány az adott esetben nincs, ezért az alperesnek nincs olyan joga, amelyre alapítva a felperes szabadalmi jogának az előhasználati joggal való korlátozását igényelhetné. Minthogy pedig az alperes tevékenysége a szabadalommal védett feltalálói tevékenységen alapult, az alperest a 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM sz. rendelet 7. §-a szerint jóhiszeműnek sem lehet tekinteni. Mindezekre tekintettel az alperes előhasználati jogra nem tarthat igényt, ezért a Legfelsőbb Bíróság — az első fokú részítélet megváltoztatásával — a viszontkeresetet elutasította. 53