Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

emelte, hogy a perben nem a kegyeleti jog megsértéséről, hanem gyakorlásának biztosításáról van szó. Hivatkozott a Ptk. 2. §-ának (1) bekezdésére és 4. §-ának (2) bekezdésére8 és azt a következtetést vonta le, hogy az egyik kegyeleti jogosult eljárása nem zárhatja ki a másik jogosultat a kegyeleti jogok gyakorlásából; bármelyikük csak a többi érdekeivel összhangban gyakorolhatja jogait, figyelemmel az együttműködés és a szocialista együttélés követelményeire. A felperesek tehát jogosultak kegyeleti jogaik oly módon való gyakorlására, hogy az ne sértse az alperes érdekeit; ennek a követelménynek pedig a felperes által elhelyezni kívánt felirat mindenben megfelel. Nem találta viszont alaposnak az elhalt fényképének a sírkövön való elhelyezésére irányuló igényt. Ez ugyanis a kegyeleti jog gyakorlásához nem szükséges, de a képmás nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezés [Ptk. 83. § (2) bek.]9 védelme alatt is áll. A másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A kegyeleti jog tartalmát és gyakorlásának módját a jogszabályok nem rendezik. A Ptk. a kegyeleti jog megsértésének eseteit tartja szem előtt [Ptk. 86. § (3) bek.], a 10/1970. (IV. 17.) ÉVM—EüM sz. rendelet pedig főleg a temetőkre és a temetkezésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ezért annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a kegyeleti jog közelebbről milyen alanyi jogosultságokat foglal magában, s hogy a jogok ütközése milyen módon oldható fel, a tételes jog rendelkezései mellett fokozott mértékben kell figyelembe venni a társadalomban kialakult gyakorlatot és nézeteket. A 10/1970. (IV. 17.) ÉVM—EüM sz. együttes rendelet a temetőkről és a temetkezési tevékenységről a 11. §-ában a következőket rendeli: „(1) az elhaltat eltemettető személyére az alábbi sorrend az irányadó: a) az elhalt együttélő házastársa, illetve a halál előtt legalább 6 hónapon át vele együtt élő élettársa, b) aki a (2) bekezdés szerint az elhalt eltemettetésére köteles, c) az 1960. évi 11. sz. tvr. (a továbbiakban: Ptké.) 2. §-ában megjelölt egyéb hozzátartozó,10 d) akit az elhalt végrendeleti juttatásban részesített. (2) Ha a házastárs vagy az élettárs az elhalt eltemettetéséről nem gondoskodik, akkor a temetésről az köteles gondoskodni, aki az elhaltat szerződés vagy jogszabály alapján életében köteles volt eltartani, illetve ráutaltság esetén eltartásra lett volna kötelezhető." Az idézett jogszabály arról rendelkezik, hogy az elhunyt eltemettetéséről ki köteles gondoskodni, de arról nem szól, hogy a kötelezettet milyen jogok illetik. A jogok és kötelezettségek alapvető egyensúlyából folyik, hogy — jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában — az eltemettetésre kötelezett személy határozza meg a temetés módját, a síremlék jellegét, formáját és a sírfeliratot is. Az idézett közös rendelet 29. §-ának (2) bekezdése többek között tartalmazza, hogy szabálytalan, közízlést sértő vagy oda nem illő felírással ellátott síremléket nem szabad felállítani. Nem vitás tény, hogy néhai Sz. L. elhalálozásakor vele együttélő házas8 A módosított szövegben 4. § (3) bek. 9 A módosított szövegben 80. § (1) bek. 10 A Ptk. új szövege 685. §-ának b) pontja határozza meg a hozzátartozó fogalmát. 27